Hivatalosan azért vezette be 2022-ben az intézkedést, hogy a magas gázárak mellett is képes legyen feltölteni a tárolóit – emlékeztetett Hortay Olivér.
Ez már akkor is méltánytalan volt – állapította meg a magyar szakértő – mivel azokra az országokra is ráterhelte az oroszokkal folytatott kereskedelmi konfliktusának költségeit, amelyek nem tehettek az egészről. A német kormány ráadásul politikai nyomást gyakorolt az érintettekre, hogy mielőbb váljanak le az orosz gázról, az az inkább Németországon keresztül vásároljanak többet, drágábban, és ezzel növeljék a díjból befolyó extra bevételeket.
Közben eltelt egy év, a tőzsdei árak korrigáltak, az ellátási kockázatok mérséklődtek, de a németek mégis a díj hatályának a hosszabbításáról és a mértékének az emeléséről döntöttek. Ez végérvényesen kihúzta a gyufát a régiónkban, és hosszas vita után Ausztriának, Szlovákiának, Csehországnak és Magyarországnak végül sikerült elérnie, hogy a németeknek kelljen fizetniük a díjat – fogalmazott Hortay Olivér.
„Az eset tanulsága, hogy a közép-európai országok képesek lehetnek ellenpólust teremteni a magállamokkal szemben, és hatékonyan képviselni érdekeinket. Csak össze kell fognunk, és a sarkunkra állnunk. A közép-európai országoknak Németország kénytelen eltörölni a gáztranzitra kivetett különdíjat” – összegezte a történteket a Századvég kutatója.
