Ma ezek a rendkívül szociális emlősök akár 5,8 méter magasra is megnőhetnek. Ennek a magasságnak nagy részét a hihetetlenül hosszú nyakuk teszi ki, amely több mint 1,8 méter hosszú is lehet – annak ellenére, hogy csak hét nyakcsontjuk van. Ennek a hosszúságú nyaknak a „kifejlesztéséhez” a zsiráf egész testtartásának alkalmazkodnia kellett. A nyakuk például egy kicsit jobban eltolódott a hátsó részük felé, hogy meg tudják tartani az egyensúlyukat.
Egy ilyen szélsőséges specializáció nem hagy túl sok mozgásteret a testváltozatoknak, ám ezek az állatok mégis jelentős méretkülönbséget mutatnak a hímek és a nőstények között.
Ez az ellentmondás, valamint az, hogy a hímek a szerelemért vívott, ádáz csaták során szó szerint nyakon csapják egymást, gyanakvásra késztetett néhány kutatót: arra gondoltak, hogy a zsiráfok nyakának megnyúlását a hímek közötti, párért folytatott verseny okozhatta épp úgy, ahogyan a szexuális szelekció vezetett a pávák abszurd módon díszes farktollainak kialakulásához is. De az is lehet, hogy ez mégsem igaz.
A szexualitás miatt kialakított hosszú nyak hipotézise azt jósolta, hogy a hímeknek hosszabb nyakuk lesz, mint a nőstényeknek. És bár technikailag valóban hosszabb ez a testrészük, de náluk minden nagyobb is: harminc-negyven százalékkal nagyobbak, mint a nőstények – magyarázta Doug Cavener, a Pennsylvaniai Állami Egyetem biológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Az arányok is legalább ennyire fontosak
A kutatók több ezer, nyilvánosan hozzáférhető fotót használtak fel olyan adattárakból, mint a Flickr, így nyomon tudták követni, hogy a különböző, fogságban tartott maszáj zsiráfok (Giraffa tippelskirchi) – amelyeket Észak-Amerika állatkertjeiben tartanak – hogyan növekedtek az idők során.
A Mammalian Biology tudományos folyóiratban publikált tanulmányban Cavener és munkatársai a vadon élő állatok és a különböző fajok relatív testarányait is elemezve azt találták, hogy míg a hím és nőstény zsiráfok hasonló arányokkal indulnak fiatalon, a hímek arányai megváltoznak, amikor elérik az ivarérettséget. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt nőstények végül arányosan hosszabb nyakkal rendelkeznek, mint a felnőtt hímek, míg utóbbiak nyaka arányosan szélesebb, mint a felnőtt nőstényeké.
Emiatt úgy gondolják, hogy a természetes szelekció nyomása eredményezte a nőstény zsiráfok nyakára gyakorolt, ikonikus hosszúságot, míg a hímek nyakának szélességéért a szexuális szelekció nyomása a felelős. Amint a nőstények elérik a négy-ötéves kort, szinte mindig vemhesek és szoptatnak, ezért szerintünk a nőstények megnövekedett táplálkozási igényei alakították a zsiráfok hosszú nyakának evolúcióját – érvelt Cavener, hozzátéve, hogy ahelyett, hogy a legmagasabb ágakon lévő levelekért nyújtózkodnának, gyakran látni olyan zsiráfokat – különösen a nőstényeket –, amelyek mélyen a fák közé nyúlnak.
A szakemberek emlékeztetnek arra, hogy a zsiráfok válogatósan táplálkozók, csak néhány fafajta levelét eszik meg.
A hosszabb nyak pedig lehetővé teszi számukra, hogy mélyebbre nyúljanak a fák közé, hogy megszerezzék azokat a leveleket, amelyeket „senki más nem tud”.
A hosszabb nyak segíthet a nőstény zsiráfoknak felkészülni a vemhességre, de a hímek esetében a hossz nem tűnik annyira fontosnak, mint a szélesség. Minél szélesebb egy hím nyaka, annál nagyobb előnnyel indul a többi hím ellen a párkapcsolatokért folytatott harcban.
Sajnálatos módon ezeknek a sebezhető, impozáns óriásoknak a száma negyven százalékkal csökkent 1985 óta.
