A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére, az Európai Bizottság Strukturálisreform-támogató Főigazgatósága (DG Reform) biodiverzitási témájú, kutatási-módszertani projektet indított az MNB Zöldprogramja keretében, 2022-ben. A projekt a biodiverzitás csökkenéséből adódó pénzügyi kockázatok felmérésére, illetve az ezek kezelésére szolgáló pénzügyi felügyeleti módszertani keretrendszer kialakítására fókuszált. Az Európai Unió Technikai Támogatási Eszközével (TSI) finanszírozott projektben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megvalósító partnerként vett részt, együttműködve a DG REFORM-mal.
A biológiai sokféleség csökkenésének felgyorsulása jelentős kockázatot jelent a gazdaságra és a pénzügyi szektorra is. E hatások mérése ugyanakkor jóval bonyolultabb, mint az éghajlatváltozási kockázatoké. A közelmúltig még világszerte hiányosak voltak a biodiverzitáshoz kötődő pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos ismeretek. Mindez a piacokon pontatlan árazáshoz, a tőke helytelen elosztásához, végső soron az e kockázatnak való fokozott kitettséghez vezethet, amelyek kárai a társadalmi jólétet veszélyeztetik. A döntéshozóknak, pénzügyi felügyeleteknek, jegybankoknak ezért kell alaposan feltérképezniük az e kockázattal kapcsolatos hatásokat, kitettségeket, illetve kezelésük lehetséges módjait.
A projekt első felében, tavaly az OECD egy általános módszertani felügyeleti keretrendszert dolgozott ki központi bankok számára, kockázati forrásokat és transzmissziós csatornákat megjelölve. A keretrendszer abban segíti a jegybankokat, hogy azonosítani, priorizálni és értékelni tudják a természettel kapcsolatos pénzügyi kockázatokat. Ennek részleteit nagysikerű webinárium keretében ismertették az OECD képviselői.
A keretrendszer kiemelte, hogy a biodiverzitás erodálásához a következő öt faktor járul hozzá leginkább: termőföld- és tengerhasználat, természeti erőforrások kimerítése, klímaváltozás, légszennyezés és idegen fajok betelepedése. Az okozott biodiverzitás-veszteség pedig fizikai (például beporzók eltűnése) és tranzíciós (például környezetvédelmi szabályokkal összeférhetetlen vállalati stratégiák) kockázatok formájában érinti a gazdaságot. Eredményként a gazdaságban csökkenhetnek például a termelési bevételek, nőhet az infláció, míg pénzügyi téren hitelvisszafizetési nehézségei akadhatnak a hitelfelvevő vállalatoknak.
A közel kétéves együttműködés második szakaszának eredményeit és az ezalatt kidolgozott keretrendszer hazai megvalósításának lépéseit az MNB, az Európai Bizottság és az OECD szervezésében ma nemzetközi, hibrid konferencián (személyes részvétel és webinárium) mutatták be Technical implementation of the Supervisory Framework for Assessing Nature-related Financial Risks to the Hungarian financial sector címmel.
A rendezvényen mintegy 34 országból 150 fő vett részt: nemzetközi szintérről az Európai Bizottság, az OECD, az Európai Központi Bank, számos jegybank, az Európai Bankhatóság (EBA) és több felügyeleti intézmény; míg hazánkból minisztériumok, kereskedelmi bankok, civil szervezetek, valamint az MNB képviseltették magukat. A konferencia előadásai során több jegybank is megosztotta tapasztalatait (például a grúz és a litván) az MNB-hez hasonló biodiverzitási projektjeiről, valamint az OECD képviselői is bemutatták a keretrendszer Magyarországra vonatkozó eredményeit és azok jövőbeni alkalmazhatóságát is. Az elemző keretrendszer eredményei közt szerepel például, hogy a különböző súlyosságú sokkok a GDP visszaesésével, mezőgazdasági nyersanyagok drágulásával és a nemteljesítő hitelek arányának növekedésével járhatnak. A kutatók hazánk esetében az agráriumot, az ipart és az ingatlantevékenységeket jelölték meg a leginkább kitett ágazatoknak. A keretrendszert hivatalosan június 30-án publikálják.
