Az Alzheimer-kórral összefüggő agyi mintázatokat kereső MRI-vizsgálatok segítségével egy tanulmány szerint akár kilenc évvel korábban meg lehet jósolni, hogy kiknél diagnosztizálnak majd demenciát.
A londoni Queen Mary Egyetem kutatócsoportja (QMUL) a maga nemében először dolgozta ki a módszert, amelynek lényege, hogy elemzik az agy „üresjáratban” lévő kapcsolathálózatát.
Állításuk szerint a módszer több mint nyolcvanszázalékos pontosságú, és jobban teljesít, mint a memóriatesztek vagy az agy zsugorodásának mérése – a demencia diagnosztizálására gyakran használt két eszköz.
Charles Marshall professzor, aki az egyetem Megelőző Neurológiai Központjában a kutatást vezette, elmondta, hogy a demencia előrejelzése létfontosságú „olyan kezelések kifejlesztéséhez, amelyek megakadályozhatják az agysejtek visszafordíthatatlan elvesztését”.
Hozzátette: „Bár egyre biztosabban tudjuk kimutatni az Alzheimer-kórt okozó fehérjéket az agyban, sok ember évtizedekig él úgy, hogy ezek a fehérjék az agyában vannak anélkül, hogy a demencia tünetei jelentkeznének. Reméljük, hogy az agyműködést az általunk kifejlesztett mérőeszközzel sokkal pontosabban meg tudjuk majd állapítani, hogy valakinél valóban demencia ki alakul majd, így azonosítani tudjuk, illetve azt is megállapíthassuk, hogy a jövőbeni kezelések előnyösek lehetnek-e számukra.”
A kutatók több mint 1100, a UK Biobankba felvett, önkéntes funkcionális MRI-felvételét vizsgálták, köztük 103 olyanét, akiknél demencia alakult ki.
Az agyi mintázatok alapján pontozták annak valószínűségét, hogy az egyes pácienseknél jelentkezik-e a betegség.
Az orvosi feljegyzésekből kiderült, hogy az MRI-módszer átlagosan 3,7 évvel a hivatalos diagnózis felállítása előtt pontosan előrejelezte a demenciát. A legkorábbi esetben kilenc évvel előre megjósolták az állapotot.
A tanulmány szerint a demenciában megbetegedett emberek agyi szkennelései kevesebb összekapcsolódást mutattak az üresjáratban – amikor az elme nem koncentrál semmilyen konkrét feladatra – azokhoz képest, akiknél nem alakult ki demencia.
A vezető szerző, Samuel Ereira, szintén a QMUL központjának munkatársa, azt mondta, körülbelül hat percet vesz igénybe a szükséges adatok összegyűjtése egy MRI-berendezésen, így integrálható lenne a meglévő diagnosztikai eljárásokba, különösen ott, ahol már használják az MRI-t.
