Emmanuel Macron megerősítette: beleegyezését adta ahhoz is, hogy Ukrajna csapást mérjen Oroszországra azokról a területekről, ahonnan a rakétákat kilövik.
A Mirage-ügylet előkészítése hónapokkal ezelőtt kezdődött. „A vadászrepülőgépekről beszélünk Franciaországgal” – idézte az ukrán sajtó Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt februárban. A Mirage 2000 szállításáról 2023 elején jelentek meg hírek, amikor az F-16-os gépek szállításáról is tárgyalások kezdődtek, és más lehetőségeket is fontolóra vettek.
Az ukrán légierő 2022 februárjában mintegy 125 harci géppel, köztük Szuhoj Szu-24-es és Szuhoj Szu-25-ös támadógépekkel, valamint Szuhoj Szu-27-es és Mikojan MiG-29-es vadászgépekkel lépett be a háborúba – írta meg a Forbes. Az eddigi kemény harcok során az ukránok körülbelül 80 repülőgépet veszítettek el, de többségüket Macedóniából, Lengyelországból és Szlovákiából adományozott repülőgépekkel pótolták.
2023 márciusában Sébastien Lecornu védelmi minisztert arról kérdezték, hogy Franciaország hajlandó-e átadni 12 repülőgépet Ukrajnának azok közül, amelyeket egy évvel korábban leállítottak és raktárba helyeztek. A miniszter semmi konkrétumot nem mondott, de hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatban nincsenek tabuk.
Néhány héttel később a Le Figaro beszámolt a Mon-de-Marsan és Nancy légitámaszpontokon végzett kiképzésről. Ekkor állítólag körülbelül 30 ukrán pilóta vett részt gyorsított kiképzésen a Mirage-okon. Ezt a hírt utóbb cáfolták, majd Oleksii Reznikov korábbi ukrán védelmi miniszter kifejtette, hogy a Mirage 2000 nem lenne alkalmas a légi fölény megszerzésére az orosz Szu-35-ösökkel szemben. Az orosz szakértők azt állítják, hogy gyakorlatilag nem maradtak aktív katonai pilóták Ukrajnában. A pilóták repülésre való kiképzése mintegy hat hónapig tart, de a harci jármű használata, a hardverkomplexum számítógépes irányítása plusz időt vehet igénybe – írta meg a Ripost myomán a metropol.hu.
