Az Európai Unió prioritásai, az Európai Unióban zajló folyamatok nagyon átláthatatlanok – mondta Somkuti Bálint. Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója hozzátette, kétfajta politikai-gazdasági rendszer van, a nyugati és a keleti. A nyugati, ahol a gazdaság irányítja a politikát, és a gazdaságból érkeznek azok a politikusok, akik aztán a különböző volt cégeiknek az érdekeit képviselik tovább politikusként. Keleten meg pont fordítva van, a politikusok mennek el utána milliárdosnak, és ami a gazdaságban történik, azt egyértelműen a politikai vezetés határozza meg.
Ennek a legeklatánsabb példája az Európai Unió. Tehát az Európai Unió két alapelv mellett jött létre, aztán az egyik már elfelejtődött. Az egyik, hogy ne legyen többet háború Európában, a másik pedig az, hogy a nagy cégek, ha egymással így üzletelnek, akkor nem lesz háború, mert nem lehet őket egymás ellen fordítani – jegyezte meg a szakember.
Hozzátette, az első – azt felejtsük el, hiszen hallhatjuk, halljuk a háborús propagandát, hogy legyen háború Európában, de a biznisz az biznisz legyen. Tehát nagyon sok olyan érdekcsoport van, akinek ilyen-olyan okokból érdeke ezeknek az ideológiáknak a terjesztése, ezeknek a szempontoknak az érvényesítése, és ezt meglehetősen kegyetlenül és keményen folytatják is – húzta alá.
Somkuti Bálint kifejtette, az emberek nem akarnak háborút, viszont ha ezzel riogatjuk őket, akkor sok olyan dologra rá lehet őket venni, amit normálisan maguktól nem tennének meg.
„Az Európai Parlamenti választások nagyon jó lakmuszpapír lesz. Hogyha sikerül megerősödnie a békepárti oldalnak, mert Európában is vannak békepárti politikai pártok, akkor nem működött ez a propaganda, akkor láthatunk majd változást. Én nagyon bízom abban, hogy ez a fajta háborús uszító, kardcsörtető magatartás megkapja a méltó büntetését” – fogalmazott a szakember.
Az esetleges változásokról úgy fogalmazott: „Még szerintem évek kellenek hozzá. Nem ezen a választáson fog megfordulni a világ, hanem a következőn valószínűleg, és hozzáteszem, ha lesz következő európai parlamenti választás, ugyanis annak is megvan az esélye, hogy jelen formájában az Európai Unió megszűnik. Egyre nagyobb erre az esély.”
Hozzátette, onnantól kezdve, hogy azok a válságok, amiket már látunk, és már itt kopogtatnak, sőt dübörögnek az ajtók előtt, ezek bekövetkeznek már nagy a probléma. Amikor ez a folyamat élessé válik egy-két éven belül, akkor az emberek rá fognak jönni, hogy az egész egy hazugság volt, és akkor indulnak el azok a változások, amik az EU jelenlegi formájának a felbomlásához vezethetnek.
Somkuti Bálint kifejtette: „Nem mondom, hogy az Európai Unió úgy fog megszűnni, mint egy látványos szakítás, amikor a szerelmespár összeveszik, és csapkodják a tányérokat, meg röpülnek a személyes tárgyak. Nem egy ilyen típusú szakítás lesz, hanem kiüresedése vagy akár megszűnése bizonyos folyamatoknak. Amikor megkérdezik, hogy minek fizetünk évi több milliárd eurót az Európai Parlamentnek, amikor semmi értelme nincs és akkor azt mondják, hogy az Európai Unió Európai Parlament finanszírozását megszüntetjük. Az egy érdekes lépés lesz, és teljesen elképzelhető. Vagy csökkentik a fizetésüket, mert nem jut annyi pénz rájuk. Ez az utolsó, ami megtörténik. De például mondjuk egyéb helyeken például az európai uniós közös szervezetnek a költségvetését fogják csökkenteni, mert már nincs rá pénz. Egy időn túl a hiteleket sem lehet felvenni, meg nem is fognak adni, amikor látják, hogy az Európai Unió ilyen szinten meggyengül.”
Az Európai Uniós tagságról elmondta: „Mindenképpen megérte belépni. Az nem csak rajtunk múlt, hogy a 2004-es csatlakozásunk után húsz évvel jutottunk el arra a szintre, hogy majdnem elérjük az EU-s átlagot. Megkérdezem, hogy mi történt 2004 és 2010 között, ott azért nemcsak a világválságra lehet mutogatni, hanem a konvergenciaprogramra nem értettünk hozzá. Ott nagyon komoly pénzek tűntek el, amik az induláshoz szükségesek lettek volna.”
Hozzátette, a kérdés az, hogy meddig érdemes benne maradni? Onnantól kezdve, hogy azok a folyamatok, amelyekben Belgium és Ausztria megpróbálja felfüggeszteni Magyarország szavazati jogát, amikor az egyértelműen baloldalivá és internacionalistává vált Donald Tusk keresztül fogja vinni a lengyel elnökség alatt a hírek szerint, hogy többségi szavazás legyen minden kérdésben, akkor már fölmerül az a kérdés, hogy nekünk ez megéri-e. Ugyanis a magyar szuverenitásnak olyan mennyiségű arányát áldoztuk fel az Európai Unió érdekében, amelyet nagyon-nagyon nehéz megindokolni, különösen ha ezek a folyamatok továbbmennek.
Számos olyan terület van, az Európai Unióban, ami ténylegesen működik, életjeleket ad és jól működik, de az a baj, és a legfőbb problémája az, hogy az Ursula von der Leyen vezette bizottság egy önálló életre kelt Frankensteinként viselkedett, és olyan dolgokba is beleszólt, és olyan dolgokban is döntést hozott, amelyre semmilyen jogköre nem lett volna.
„Alapvetően az alapgondolat és működése egy jó dolog. Az a probléma, hogy egy neoliberális felfogás lett rajta úrrá, ami a tagállamokat nem értékeli. Ugye a sokszínűség, a sokszínűség az Európai Unió jelképe vagy jelszava, de éppen a sokszínűséget igyekeztek fölszámolni. Tehát amíg ez a fajta gondolkodás uralkodik az Európai Unióban, addig nem működik jól. Ha sikerül visszatérni azokhoz az alapokhoz, amik a 90-es években és a 2000-es évek elején jellemezték, akkor szerintem lehet értelme és lehet is mit csinálni” – fogalmazott Somkuti Bálint.
A problémák közül megnevezte: „Az Európai Unió Bírósága egy mindenható szervé, kvázi alkotmányozó szervvé nőtte ki magát. Tehát ott és akkor kellett volna azoknak az embereknek, akik látják, hogy ezek a folyamatok hova vezetnek, föloszlatni az egész szervezetet, mert a hatalom nem az övék, hanem a népé és az általa választott parlamenté. Úgyhogy lesz az Európai Uniónak egy nagyon komoly válsága, amit vagy túlél, vagy nem. Én nagyon bízom benne, hogy a reformok azt a fajta korszakot hozzák vissza, ami mindenki számára jó tudott lenni.”
Objektum doboz
