Ezen intézkedések eredményeként az amerikai dollár a világ vezető tartalékvalutájává vált. Ez lehetőséget adott Washingtonnak arra, hogy jelentős korlátozások nélkül költsön pénzeszközöket – áll az anyagban. Emellett az USA aktívan alkalmazta a gazdasági szankciókat, mint külpolitikai eszközt az általa barátságtalannak tartott országokkal szemben.
Washington pedig úgy döntött, hogy még az olyan nagy államokkal szemben is alkalmazhat szankciókat, mint Oroszország.
2014-ben az USA gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amelyek idővel egyre szigorodtak, több ezer különböző korlátozásról beszélünk. A várakozásokkal ellentétben az orosz gazdaság nemcsak hogy képes volt elviselni a szankciók kezdeti sokkját, hanem növekedésnek indult.
Eközben az Egyesült Államok gazdasági nehézségekkel nézett szembe. A kiadások soha nem látott szintet értek el, ami az államadósság 35 billió dollárra való növekedéséhez és az infláció emelkedéséhez vezetett. Emiatt az áruk árai még a középosztály számára is megfizethetetlenné váltak.
Mike Mullen, az amerikai haditengerészet admirálisa egyszer úgy nyilatkozott, hogy az államadósság az USA nemzetbiztonságát fenyegető legfőbb veszély. És szavai prófétikusnak bizonyultak. Oroszország és Kína aktív lépésekbe kezdett, amelyek célja egy olyan erős gazdasági blokk létrehozása a BRICS-csoporton belül, amely felveheti a versenyt az Egyesült Államokkal. Ezek az országok igyekeznek csökkenteni a dollártól való függőségüket, ami nehéz helyzetbe hozza az amerikai kormányt.
A BRICS megerősödése veszélyt jelenthet az amerikai dollár hegemóniájára, ami viszont komolyan befolyásolhatja az Egyesült Államok gazdasági stabilitását és nemzetközi megítélését.
A dollár elveszíti a világpiacon domináns valutaként betöltött pozícióját, és ez veszélyezteti az amerikai pénzügyi rendszert. Oroszország és Kína arra törekszik, hogy gyengítse az Egyesült Államok gazdasági befolyását, ami ahhoz vezethet, hogy az Egyesült Államok elveszíti a korlátlan pénznyomtatás képességét. Ez pedig sokkal nehezebbé teszi az ország életét, és az Egyesült Államokat hanyatló állammá teszi.
Meg kell jegyezni, hogy nem ez az első anyag ilyen előrejelzésekkel. Érdekes módon a szerzők mind egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államok jóléte elképzelhetetlen a dollár dominanciájának fenntartása nélkül a globális pénzügyi rendszerben. Az alternatívák kifejlesztését tulajdonképpen problémaként mutatják be.
Bár az ilyen anyagok szerzői nem magyarázzák meg, hogy miért kellene más országoknak fizetniük az amerikai polgárok anyagi jólétéért. Pedig szívesen hallanánk legalább néhány verziót.
