Sokan a nyarat a vidámság és a szórakozás időszakának tekintik, de ez a felfogás nem mindenkinél van így. Sokan ehelyett a szorongás, a depresszió vagy a pánikrohamok kirobbanását tapasztalják. A téli hónapokra jellemzőbb a hangulatromlás, de van akiknél ez inkább a meleg időszakban jelentkezik – olvasható az Elle.hu oldalán.
Sok átfedés van a depresszió és a szorongás tünetei között, mint például a nyugtalanság, az ingerlékenység és az alvászavarok. Néhány embernél ezek a tünetek szezonális mintát vehetnek fel, amelyek nyáron is megjelennek, hasonlóan ahhoz, ahogyan egyeseknél a szezonális affektív zavar télen jelentkezik – mondta Sarah Campbell, az UW School of Medicine Pszichiátriai és Magatartástudományi Tanszékének adjunktusa.
A szorongás okai
Számos tényező válthatja ki a nyári szorongást. A nappali órák számának növekedése megzavarhatja a cirkadián ritmust, vagyis az alvás-ébrenlét ciklusát, ami miatt kialvatlanná válhatunk. A magas hőmérséklet pedig szintén akadályozhatja az alvást. Fiziológiai szempontból a túlmelegedés tünetei a szorongáshoz hasonlónak tűnhetnek, ami miatt az érintetteknek lehetnek szorongó gondolataik.
Ha ezekre a tünetekre koncentrál, az szorongást kiválthat ki, feltéve ha nem állítjuk meg magunkat azzal, hogy azt mondja magának: Várjunk egy percet, ezek a tünetek csak a forróság tünetei, és ebben a pillanatban nincs semmi baj, ami miatt szoronganom kellene – magyarázta a szakértő.
Hasonlóan ahhoz, ahogyan a hőség és a páratartalom szorongást válthat ki, a pánikrohamokat is fokozhatja. Egy nemrégiben Dél-Koreában végzett kutatás megállapította, hogy még a magasabb hőmérsékletnek való rövid távú kitettség is növelheti a pánikrohamok kockázatát.
Olyan normális tapasztalatok, amelyek nyáron várhatók, mint például a szív gyorsabb dobogása vagy az izzadó tenyér, a szorongáson keresztül értelmezve pánikrohamot válthat ki – tette hozzá Sarah Campbell.
Két dolog segít igazán a pánikrohamokon. Az egyik a lassú légzés gyakorlása, a másik pedig valamilyen mantra vagy önbeszéd, amellyel segíthetünk az agyunknak és a testünknek újra szinkronizálódni – magyarázta az amerikai szakértő. A lassú légzést a lélegzetvételek számolásával gyakorolhatjuk, ami segít megnyugtatni a testünket, még akkor is, ha még mindig pánikszerű gondolataink vannak. Ha azonban a szorongás vagy a pánikrohamok átveszik az életünk felett az irányítást, akkor mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni.