MH/MTI
2024. június 9. vasárnap. 23:10
Tusk a többi uniós ország választási eredményeire utalva úgy ítélte meg, hogy a hazai kormány vezető ereje, a Polgári Koalíció (KO) a legjobb eredményt érte el „az európai demokratikus pártok közül”. A lengyelországi EP-választásoknak tehát „a nemzeti ügyeken túlmutató jelentősége van”, a KO megmutatta, hogy „Európa reménysugara” – fogalmazott.
A franciaországi EP-választási eredményekről Tusk kijelentette: ott a hatalmon lévők most nagy szomorúságot érezhetnek.
Az Ipsos közvélemény-kutató intézet által a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezésén alapuló és a három fő hírtévében (TVN24, Polsat News, TVP Info) ismertetett felmérés (exit poll) szerint a KO a szavazatok 38,2 százalékával az első helyen végzett, és 21 mandátumra tesz szert az EP-ben, ahol az Európai Néppárt frakciójához tartozik.
A második helyen a fő lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) végzett, és a voksok 33,9 százalékával 19 mandátumot kap előreláthatólag.
A harmadik helyen befutó, szintén ellenzéki Konföderáció 11,9 százalékos támogatottsággal 6 helyre számíthat.
A kormánykoalícióhoz tartozó Harmadik Út (TD), amely a Lengyelország 2050 pártból és a Lengyel Parasztpártból (PSL) áll, 8,2 százalékos támogatottsággal 4 mandátumra tesz szert. A szintén oda tartozó Baloldal a voksok 6,6 százalékát nyerte el, ami 3 képviselői helyet hoz neki.
Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke az eredményváró gyűlésen úgy ítélte meg: pártja megőrizte támogatottságát, és az EP-választás eredménye előre vetíti a PiS győzelmét a jövő évi lengyelországi elnökválasztáson.
Slawomir Mentzen, a Konföderáció egyik vezetője történelmi sikernek nevezte az exit poll által jelzett eredményt. A nemzeti és az újliberális kispártokból álló szövetség eddig nem volt jelen az EP-ben. Mentzen kifejezte abbéli reményét, hogy a tömörülés EP-képviselőinek „sikerül megváltoztatniuk az Európai Unió (EU) fejlődési irányát”.
Szymon Holownia alsóházi elnök, a Lengyelország 2050 elnöke aggasztónak nevezte ezt a fejlődési irányt. „Európa barnul, látjuk ezt Németországban, Franciaországban és Ausztriában” – jelentette ki a kormánypárti politikus.
Az Ipsos szerint a részvételi arány Lengyelországban 39,7 százalékos volt. Ez – ha megerősítést nyer – kevesebb, mint 2019-ben, amikor az EP-választáson a választópolgárok 45,68 százaléka adta le voksát.
