Mi az a dezodor? A dezodor nem állítja meg az izzadást – ehelyett az a szerepe, hogy semlegesítse a bőrön lévő szagokat okozó baktériumokat, vagy legalábbis elfedje az általuk keltett szagokat. De hogyan is működik ez?
Azokon a testtájakon, amelyeket a legbüdösebbnek tartunk, apokrin mirigyek találhatók, amelyek a háromféle verejtékmirigy egyike, és a pubertáskor aktiválódnak. A közhiedelemmel ellentétben az e mirigyek által termelt izzadság valójában szagtalan, de tartalmaz zsírokat és fehérjéket.
A bőrön lévő baktériumok ezeket a zsírokat és fehérjéket finom falatkáknak tekintik, amit azzal köszönnek meg, hogy általában kellemetlen szagú melléktermékké metabolizálják őket. A dezodorok segítenek megelőzni ezt azáltal, hogy olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek vagy semlegesítik a vegyületeket, vagy egyenesen elpusztítják a baktériumokat.
A hónalj megfelelő nedves és meleg otthont biztosít számos szagot okozó baktériumnak, és általában ez az a terület, ahová a dezodorokat tervezték. Az utóbbi hónapokban azonban megjelentek az úgynevezett „egész testre ható” dezodorok is – annak ellenére, hogy a test számos pontján az izzadtság valószínűleg nem vezet szaghoz.
Mi az izzadásgátló? A dezodorral ellentétben az izzadásgátlók célja az izzadás csökkentése vagy átmeneti megszüntetése. Alumínium alapú vegyületeket tartalmaznak, amelyek a bőrre kenve gélszerű dugót képeznek a pórus felett. Ez megakadályozza az izzadság távozását, bár a gél idővel lebomlik – ezért az izzadásgátlókat újra kell alkalmazni, ha továbbra sem akarsz izzadni.
Bár az izzadásgátlók önmagukban is alkalmazhatók, gyakran dezodorral együtt használják őket. Az ilyen termékek könnyen megtalálhatók a boltokban, de erősebb izzadásgátlók recept nélkül vagy receptre is kaphatók.
Mennyire hatékonyak?
Rögtön az elején el kell mondani, hogy a dezodorok és izzadásgátlók hatékonysága az adott személytől és terméktől függ. Egyes emberek többet izzadnak, mint mások, és a bőrünk mikrobiomjában lévő baktériumok is egyénenként eltérőek lehetnek.
Ez utóbbi az, ami megváltoztathatja a dezodorok hatékonyságát – a különböző baktériumok azt jelentik, hogy ami az egyik embernél megakadályozza a szagokat, az nem feltétlenül akadályozza meg a másiknál. Ráadásul, mivel a dezodor nem akadályozza meg, hogy valaki izzadjon, csak azért lehet olyan hatékony a szagok blokkolásában, mert nem kezeli a szagok okozójának egyik legfontosabb aspektusát.
Az izzadásgátlók hatékonysága is változik a személytől, a használt termék erősségétől és a használat időpontjától függően. Ha valaki hiperhidrózisban szenved, azaz túlzott izzadással jellemezhető állapotban, a kezelés magában foglalhatja a vényköteles izzadásgátlókat, amelyek általában magasabb koncentrációban tartalmaznak alumíniumalapú vegyületeket, mint a gyógyszertári termékek. Az izzadásgátlók általában jobban hatnak, ha éjszaka alkalmazzuk őket, mivel ilyenkor hajlamosak vagyunk kevésbé izzadni, így a termék nagyobb valószínűséggel szívódik fel.
A „hatékonyság” attól is függ, hogy ki mit tart elfogadhatónak a maga számára – nem mindenki akarja teljesen leállítani az izzadást hosszú időre, vagy törődik a testszaggal. Sőt, egy jó kis szaglászás valakitől még a szociális szorongást is csökkentheti, legalábbis egy 2023-as, 48 szociális szorongó nőn végzett tanulmány szerint.
Ami pedig az egész testre ható dezodorok közelmúltbeli térhódítását illeti, ezek egy olyan problémával foglalkoznak, ami az emberek nagy többségénél amúgy sem létezik.
„A karod, az arcod, a lábad, a hasad… nem büdösek” – mondta az Allure-nak Dr. Mona A. Gohara, a Yale School of Medicine bőrgyógyász szakorvosa és a bőrgyógyászat klinikai docense. Ha pedig mégis elkezdenek büdösödni, és ez zavar, ajánlott felkeresni egy bőrgyógyászt.
Kockázatot hordoznak magukban?
Gyakran kering az az elképzelés, hogy a dezodorok és izzadásgátlók rákot okoznak vagy növelik a rák kialakulásának kockázatát. Ez az elképzelés még az 1990-es években kezdődött egy e-mailes átveréssel, amely azt sugallta, hogy az izzadásgátlók mellrákhoz vezetnek, majd ezt követően azt sugallták, hogy a bőrbe felszívódó alumínium a felelős.
Azonban nincs bizonyíték az ilyen felvetések alátámasztására. „Az alumínium bőrön keresztüli felszívódása még nem teljesen tisztázott” – mondta Dr. Amanda Doyle bőrgyógyász a CNN Healthnek – „de az alumínium rákkeltő hatása nem bizonyított”.
Ez zavarónak tűnhet, tekintve, hogy ha valaha is voltál mammográfián, akkor biztosan azt mondták neked, hogy ne használj dezodort – de ez nem azért van, mert bármi köze lenne a mellrákhoz, vagy bármilyen más káros állapothoz. Hanem azért, mert a dezodor megjelenhet a mammográfián, és befolyásolhatja az eredményeket.
Bár a dezodor vagy az izzadásgátló nem kapcsolódik a rákhoz, az emberek egy kis részénél mégis okozhat némi problémát.
„Vannak, akik allergiás reakciókat mutatnak a dezodorokra vagy izzadásgátlókra” – magyarázta Dr. Benjamin Chan, a Penn Family Medicine Phoenixville orvosa a Penn Medicine egészségügyi és wellness blogjában. „A kutatások szerint ezt olyan összetevők okozhatják, mint a propilénglikol (egy vegyi anyag, amely a dezodorrudacskáknak formát ad), illóolajok (amelyeket gyakran használnak illatanyagokban), biológiai adalékanyagok, parabének, E-vitamin és lanolin.”
Bizonyos bőrbetegségekben szenvedő embereknek emellett orvosuk azt tanácsolhatja, hogy kerüljenek bizonyos összetevőket. Bárki esetében, ha a reakció fellép, az a legjobb, ha felkeres egy egészségügyi szolgáltatót, hogy kiderüljön, mi okozza.
Aggodalomra ad okot az is, hogy mivel a dezodorok hatnak a baktériumokra, potenciálisan hatással vannak a bőr mikrobiomjára, és ez bőrproblémákat okozhat – ez a hatás az egész testre ható dezodorok esetében széles körben elterjedhet. Dr. Kavita Mariwalla bőrgyógyász az Allure-nak elmondta, hogy van némi bizonyíték arra, hogy a dezodorok vagy izzadásgátlók megváltoztathatják a hónalj mikrobiomot, de ennek hatását még nem lehet látni.
„Ha ezt kivetítjük a bőr többi részére, lehetséges, hogy az egész testre kiterjedő dezodor napi használata megváltoztathatja a mikrobiomot? Igen” – mondta Dr. Mariwalla – „De hogy ez rossz dolog lenne az nem egyértelmű.”
