Nyugati típusú étrendnek nevezzük a fejlett, iparosodott országokban elterjedt étrendet. Ezt az étrendet a magas szénhidrát- és zsírtartalom, a feldolgozott és előkészített ételek túlsúlya, illetve a vörös húsok gyakori fogyasztása melletti alacsony étkezési rostbevitel és a mozgásszegény életmód jellemzi.
A nyugati típusú étrend magas telített zsír- és finomított szénhidráttartalma miatt erőteljesen hozzájárul a fejlett országokban egyre nagyobb egészségügyi problémákat okozó elhízás és túlsúly kialakulásához. Nagyszámú tanulmány vizsgálja az egészségre gyakorolt hatását: számos, ún. „civilizációs betegség” kialakulásáért tehető felelőssé, mint például a különböző szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, gyulladásos bélbetegségek, pajzsmirigybetegségek, egyes pszichiátriai zavarok és a vastagbéldaganat.
A fejlett világban az étkezés nem csupán létszükséglet, hanem program és élvezet is, így az elfogyasztott adagok jellemzően nagyok, a főétel mellé pedig gyakran üdítő, nassolnivaló, kávé is kerül. Az egyébként is zsírban és szénhidrátban gazdag ételek mellé fogyasztott sütemény és üdítő pedig növeli az étkezés „üres kalóriatartalmát”, és túltáplálkozáshoz vezet.
A tipikus nyugati étrendnek magas a zsír-, szénhidrát- és nátriumtartalma, emellett pedig kevés zöldséget, gyümölcsöt és olajos magvat tartalmaz. A feldolgozott ételek gyakori fogyasztása is jellemző, de az utóbbi időben megjelent egy új fogalom, az úgynevezett ultra-feldolgozott élelmiszer.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek gyári elkészítése során a természetes eredetű alapanyagok sokszoros kémiai módosításon esnek át, melynek hatására számos fontos tulajdonságukat és összetevőjüket (pl. vitaminok, ásványi anyagok, rostok stb.) elveszítik. Alacsony áruk és kényelmes fogyaszthatóságuk miatt viszont igen népszerűek. Ezt jól jelzi, hogy egy átlagos amerikai a napi kalóriabevitelének legalább 50%-át ultra-feldolgozott élelmiszerből fedezi.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak a cukros, szénsavas üdítők; az előre elkészített mirelit ételek, -pizzák, dobozos tésztaételek; az édesített reggelizőpelyhek, müzlik; a porított instant levesek és zacskós tészták; a tömegesen előállított kenyér és zsemle (a pékségekben kapható, helyben sütött termékekre ez nem vonatkozik!) és az aprósütemények és a péksütemények.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásának mechanizmusa pontosan nem ismert, de sok elmélet ad rá magyarázatot.
Az ultra-feldolgozott élelmiszereknek számos káros hatása lehet. Jellemzően rengeteg ízfokozót, színezéket és különböző állagjavítókat tartalmaznak, melyek különösen kívánatossá és ízletessé teszik az ételt, serkentve a magasabb kalóriabevitelt.
A mesterséges édesítőszerek, élelmiszer-adalékok és az alacsony étkezési rosttartalom megváltoztatják a bél mikrobiomjának összetételét, amit már számos betegséggel összefüggésbe hoztak.
A finomított szénhidrátokból a feldolgozás során a fontos tápanyagok egy része elvész, így általában kevesebb vitamin, ásványi anyag és rost található bennük, mint a kevésbé feldolgozott élelmiszerekben. Egyéb, nem feldolgozott szénhidrátokkal összehasonlítva „üres kalóriákat” tartalmaznak, ami a vércukorszint hirtelen megemelésével inzulinrezisztenciához, később cukorbetegséghez vezethet.
A különböző típusú étrendeket már számos tanulmány hasonlította egymáshoz az utóbbi években. Vannak olyan speciális étrendek, amelyek az egészséges életmódhoz köthetők (pl. mediterrán étrend), a nyugati típusú diéta viszont nem kedvez az egészségnek.
A nyugati típusú étrenddel olyan betegségeket hoznak összefüggésbe, mint a túlsúly, az elhízás, a szív-és érrendszeri betegségek, a veseelégtelenség, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegség, a vastagbéldaganat, a pajzsmirigybetegségek, az allergiák, a Parkinson.kór, az Alzheimer-kór, a szklerózis multiplex vagy éppen a depresszió.
