Mindannyian jártunk már így – izzadó tenyérrel, összeszorított állkapoccsal, a teljes kiborulás határán. A düh nem a legkellemesebb érzés, így nem teljesen meglepő, hogy az egészségünkre is hatással lehet.
Egy nemrégiben készült tanulmány, amely a dühnek a szív egészségére gyakorolt hatását vizsgálta, megállapította, hogy még a rövid dühkitörések is negatív hatással lehetnek a szívünkre.
A Journal of the American Heart Association című folyóiratban közzétett tanulmányhoz a kutatók 208 egészséges fiatal felnőttet vontak be. Vérmintát vettek és vérnyomásmérést végeztek, mielőtt és miután arra utasították a résztvevőket, hogy négy feladat egyikét hajtsák végre: számoljanak hangosan vagy meséljenek el olyan emlékeket, amelyek dühöt, szomorúságot vagy szorongást idéztek elő.
A tudósok azt találták, hogy a másik három csoport résztvevőihez képest a haraggal kapcsolatos emlékeket felidézők vérerei kevésbé voltak képesek kitágulni. Amikor az erek nem tudnak kitágulni, az megterhelheti a szívet.
A düh „rontja az artériák működését, ami összefügg a jövőbeli szívroham kockázatával” – mondta a tanulmány vezető szerzője, dr. Daichi Shimbo, kardiológus, a Columbia Egyetem Irving Medical Center magas vérnyomás központjának társigazgatója a közleményben.
Nem ez a tanulmány az első, amely a düh és a szív egészsége közötti összefüggésre utal. A kutatások arra is utalnak, hogy a harag – ha nem oldódik meg – növelheti a gyomor-bélrendszeri problémák, az álmatlanság, a fejfájás és a hangulatzavarok kockázatát, mondta dr. Jacques Ambrose, a New York-Presbyterian/Columbia University Irving Medical Center pszichiátere és vezető orvosigazgatója a Healthnek. Emellett gyengítheti az immunrendszert és súlyosbíthatja a meglévő állapotokat, például az ízületi gyulladást.
De bár egyértelmű, hogy a dühnek lehetnek negatív mellékhatásai, az is nyilvánvaló, hogy – mint más természetes érzelmek, például a félelem és az öröm – valamilyen értékes célt szolgál. Tehát, lehet a harag valaha is jó dolog?
A düh valóban fontos funkciót tölt be, mondta Ryan Martin, PhD, szerző és a Wisconsin-Green Bay Egyetem pszichológiaprofesszora a Healthnek. A düh érzése felhívja a figyelmet a világban tapasztalható igazságtalanságokra, és „arra ösztönöz minket, hogy érvényesítsük magunkat, ha rosszul bánnak velünk” – mondta.
A dühöt kísérő fiziológiai reakció is hasznos lehet – tette hozzá.
Amikor igazságtalanságot érzékelünk, ez a fenyegetés kiváltja a szimpatikus idegrendszer „harcolj vagy menekülj” válaszát, ami olyan fizikai hatásokat okoz, mint a felgyorsult szívverés, megfeszült izmok és kipirult arcok. Ez a reakció fokozza a fókuszt, az éberséget és az energiát is, ami segíthet a cselekvésben és a problémamegoldásban.
Egy nemrégiben készült tanulmány még azt is megállapította, hogy azok az emberek, akik a düh állapotában teljesítettek egy sor kihívást jelentő feladatot, például rejtvények megoldását vagy videójátékokat, jobban teljesítettek, mint azok a résztvevők, akik más érzelmeket, például szomorúságot vagy szórakozást éreztek.
Bár a harag lehet építő jellegű, bizonyos körülmények között egészségtelenné válhat, mondta Martin.
Ez akkor történhet meg, ha a harag aránytalanná válik az őt kiváltó eseményhez képest, vagy ha valaki hosszabb ideig tartja magában.
„Amikor az emberek a haragjukon rágódnak, újra lejátsszák az eseményt a fejükben, és haragot tartanak magukban, az krónikus haraghoz vezethet, ami negatívan hat a mentális és fizikai egészségre” – mondta Ambrose.
A düh akkor is átlépi a konstruktívból a maladaptív küszöböt, amikor agresszióhoz vagy más destruktív eredményekhez vezet, például a kapcsolatok megrongálásához – tette hozzá Martin.
