Lavrov szerint a rendezést nem lehet előmozdítani olyan belterjes találkozókkal, mint amilyet a hétvégére Svájcba hívtak össze, ahol alternatíva nélküli vitaalapul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „teljesen üres és értéktelen, zsákutcába jutott békeformulája” szolgál. Mint mondta, ahhoz, hogy tárgyalásokat lehessen folytatni a konfliktus rendezéséről, „vissza kell téríteni az ukrán rezsimet a jogi térbe”.
Ezzel kapcsolatban kifejtette: Moszkva Zelenszkij államfői mandátumát lejártnak tekinti, és emlékeztetett arra, hogy éppen az ukrán vezető volt, aki megtiltotta a maga és Ukrajna más hivatalos képviselői számára az Oroszországgal való tárgyalásokat.
Arról is szólt egyebek között, hogy történt néhány nem nyilvános kapcsolatfelvétel a Nyugattal a rendezés ügyében. Kifogásolta, hogy ezek során a partnerek részéről senki sem akarta észrevenni azt „a náci, oroszgyűlölő hatást, amelyet a rezsim kelt”. Hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat egyenesen bátorítja az ukrán állam ilyen jellegének megőrzését, „hogy a kijevi rezsimet tovább használhassa az Oroszország elleni háborúban”.
„Lényegében a cél ugyanaz, mint Adolf Hitleré, előtte pedig Napóleoné volt: összegyűjteni egész Európát, és ekként legyőzni az orosz népet és az orosz államot” – mondta a külügyminiszter.
Lavrov felhívta a figyelmet John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivőjének egy közelmúltbeli sajtónyilatkozatára, amelyben az amerikai tisztségviselő megismételte: Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát.
„Aztán kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem törekszik a harmadik világháborúra, mert annak szörnyű következményei lennének az európai kontinensre nézve” – jegyezte meg az orosz külügyminiszter.
„Itt a válasz arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok hogyan vélekedik Európáról” – nyilatkozott Lavrov.
„Biztosak benne, hogy ha kiprovokálnak egy nukleáris háborút, amin aktívan dolgoznak is, akkor ezt csak Európa fogja megszenvedni, és ők, mint mindig, most is nyerésben maradnak. Ilyen a filozófiája és mentalitása azoknak, akik most a meghatározói az Egyesült Államok politikájának, vagyis akik Ukrajnát irányítják” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy miközben a Nyugat „dollár- és euró-százmilliárdokat juttat a kijevi rezsimnek, hogy folytassa a háborút” Oroszország ellen, a fenntartható fejlődésre „nagyon kevés pénz jut”.
Elmondta egyebek között azt is, hogy a BRICS-országok eredetileg öttagú (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) csoportjához csatlakozni kívánó országok száma folyamatosan növekszik, és már megközelítette a három tucatot. Közölte, hogy ezzel kapcsolatban a tömörülés soros elnökségét ellátó Oroszország ajánlásokat fog kidolgozni a BRICS október 22–24-én Kazanyban tartandó csúcstalálkozójára.
Beszámolója értelmében a BRICS-külügyminiszterek mostani találkozóján a legtöbb delegáció hangsúlyozta „az Egyesült Államok és szövetségesei által folytatott önző kereskedelmi protekcionizmus politikájának destruktív jellegét”. Állítása szerint egyre több résztvevő „szorgalmazta a globális kormányzás meglévő rendszereinek reformját, a globális Dél szerepének megerősítésére összpontosítva”.
Az orosz külügyminiszter megállapította, hogy a Nyugat nem törekszik hídépítésre az Oroszországgal és Kínával való együttműködés felé.
„A téglákat csak arra használják, hogy… falakat építsenek, és arra, hogy megpróbálják fejbe verni azokat, akik nem fogadnak szót” – fogalmazott.
Azt hangoztatta, hogy Oroszország nem zárkózik el senkitől, ellentétben a Nyugattal, amely nem veszi észre, hogy „a hegemónia fenntartására irányuló erőfeszítései zsarolás, törvénytelen szankciók, ultimátumok, sőt katonai erő révén kudarcra vannak ítélve”.
A készülő orosz–iráni, átfogó és a kapcsolatokat „minőségileg új szintre emelő” megállapodásra kitérve azt mondta, hogy a szövegről már maradéktalanul megállapodtak, de Teheránnak még néhány eljárást kell elvégeznie ahhoz, hogy az elnökök elé kerüljön aláírásra (Iránban június 28-ra írták ki az elnökválasztást – A szerk.).
A Gázai övezetben zajló eseményekről szólva kijelentette: Oroszország abból indul ki, hogy az izraeli hadműveletet azonnal le kell állítani, és a palesztin problémára meg kell találni a kétállami megoldást. Bírálta a túszok kiszabadítása során alkalmazott izraeli módszert.
„Elfogadhatatlannak tartom, amikor ártatlan emberek megmentéséért száz meg száz más olyan embert áldoznak fel, aki semmiben sem vétkes” – mondta Szergej Lavrov.
