A pénzügyi szektor digitalizációjának a pénzforgalom az egyik motorja. Virág Barnabás elmagyarázta, mi az oka annak, hogy ez a terület ilyen fontos stratégiai kérdéssé vált globálisan és idehaza: „Pénzforgalmi rendszereink ugyanúgy a kritikus infrastruktúrák részét képezik, mint a vasúti és közút hálózat, vagy épp a telekommunikációs infrastruktúrák. Gazdaságunk működésének egyik fontos ütőere” – mondta.
Az MNB alelnöke rámutatott: a 2020-as évtizedben a nagy átmenetek korszakát éljük, amelyben a pénz szerepének újragondolása is kiemelt témává vált. Az kerül előnyösebb helyzetbe, aki jobban kihasználja a 21. század technológiai forradalmakban – mint például a digitalizációban – rejlő lehetőségeket. Ráadásul a geopolitikailag egyre töredezettebbé váló világunk kifejezetten felértékeli a biztonság és szuverenitás fontosságát fizetési rendszereink működtetésében is. Magyarországon, ahogy a legtöbb európai országban is, az elektronikus fizetési műveletek túlnyomó többsége nemzetközi társaságok rendszerein keresztül bonyolódik le. Ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztathatják az azonnali fizetésre épülő új szolgáltatások. Ezért az azonnali fizetés továbbfejlesztése az MNB egyik stratégiai projektjének tekinthető azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy új, a jelenlegi kártyás fizetésektől eltérő rendszeren működő fizetési alternatíva.
„Fizetési rendszereinkben egy újabb digitális szintugrásra készülünk. Célunk, hogy a mindenki számára gyorsan, biztonságosan, olcsón és egyszerűen elérhető elektronikus fizetési lehetőséget biztosítsunk, ami növeli mind a hazai vállalkozások, mind a pénzügyi rendszerünk versenyképességét” – szögezte le.
Virág Barnabás értékelése szerint az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) bevezetésével egy kiemelkedően stabil és biztonságos új infrastruktúra jött létre hazánkban 2020-ban. A magyar lakossági és vállalati ügyfelek az elmúlt négy évben több, mint 600 millió átutalást bonyolítottak le, amelynek 96%-a 2 másodpercen belül megérkezett a címzetthez. Az adatok ezen túlmenően világosan jelzik, hogy nem csak a pénzforgalom sebessége, de a felhasználók viselkedése is megváltozott. „A tranzakciók több, mint egyharmadát banki nyitvatartási időn kívül, azaz este vagy hétvégén indítják. Ezt a magasabb színvonalú szolgáltatást úgy kapta meg minden hazai banki ügyfél, hogy mindezért a bankja nem számíthat fel extra költségeket” – tette hozzá.
Virág Barnabás elmondása szerint az azonnali fizetési ökoszisztéma egy organikusan fejlődő rendszer, ahol az újítások mindig a megelőző szintekre építenek. Az egymásnak történő egyszerű átutaláson felül még több, az ügyfelek által érzékelhető hétköznapi fizetési helyzetben is megjelenik az azonnali fizetés lehetősége. Ebben a szakaszban több új szolgáltatás is érkezik ütemezetten, köszönhetően az MNB által megalkotott szabályozásoknak.
„Az első jelentős változás már tavaly szeptember 1-én megtörtént, amikor az azonnali fizetések felső határa 10 millió forintról 20 millió forintra emelkedett. Ezt követően idén április 1-től minden bank lehetővé tette ügyfeleinek a fizetési kérelmek fogadását. Ha egy nagy közműszolgáltató, biztosító vagy éppen a villanyszerelő fizetési kérelmet küld nekünk, akkor egyetlen kattintással akár a mobilalkalmazásunkból, akár a netbankból egy ingyenes átutalást indíthatunk, kiegyenlítve tartozásainkat” – mondta el Virág, hozzátéve:
a következő újdonság 2024. szeptember 1-től érkezik, amikor minden banki ügyfél képes lesz QR-kód beolvasással fizetni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a boltban a pénztárgép, vagy a bankkártya elfogadó készülék monitorján meg fog jelenni egy QR-kód, amit a mobilunkkal leolvasva ki tudjuk fizetni a megvásárolni kívánt terméket vagy szolgáltatást. Ugyanez a lehetőség természetesen működőképes lesz nem csak a fizikai térben, hanem az internetes áruházakban is.
„Mivel egy teljesen új fizetési ökoszisztéma létrejöttéről van szó, annak érdekében, hogy az ügyfelek az új szolgáltatásokat minden fizetési helyzetben egyértelműen tudják azonosítani, az MNB bevezet egy egységes márkát és logót is” – mutatott rá az MNB alelnöke.
Virág Barnabés elmondta: az azonnali fizetés bevezetésekor az MNB határozott célja volt, hogy könnyen használható, hatékony és biztonságos elektronikus fizetési megoldás jöjjön létre. A pénzforgalom, annak hálózati jellegéből fakadóan csak akkor tud megfelelően fejlődni, ha kellő számosságú elfogadó és fizető fél jelenik meg a piacon egyszerre. Bár az elmúlt években több banknál is elérhetővé vált a QR-kódos fizetés vagy a fizetési kérelem, de egyelőre messze nem értük el a kritikus tömeget. A koronavírus-járvány időszakában a nagy kereskedőknek és számlakibocsátóknak nem volt racionális a saját fejlesztéseiket elvégezni, hiszen ügyfeleik jó része nem tudta volna igénybe venni az új szolgáltatásokat.
„Az azonnali fizetés alapinfrastruktúrájának stabilitása és a banki fejlesztések időszükséglete azonban most lehetővé teszi a célzott pénzforgalmi fejlesztések elvégzését. Annak érdekében, hogy minden szereplő kellően motivált legyen és új szolgáltatásokat lehessen építeni az alaprendszerre, amiket minden ügyfél minél hamarabb igénybe vehet, az MNB úgy döntött, hogy szabályozással gyorsítja fel a piaci folyamatokat és egy teljesen új fizetési ökoszisztémát hoz létre” – magyarázta.
Ma, amikor bemegyünk egy üzletbe, láthatjuk az ablakokon vagy a pénztárgépeken feltüntetve, hogy milyen módokon fizethetünk. Ez fog kiegészülni az azonnali fizetésre utaló márkajelzéssel. Ha valaki ezt látja majd, tudni fogja, hogy itt elérhető az azonnali fizetés.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetési módok megnevezése esetén a legfontosabb tényező a tömörség. Manapság a svédek swishelnek, a svájciak twintelnek, a lengyelek blikkelnek, a szlovének flikkelnek vagy a brazilok PIX-elnek, idézte fel Virág Barnabás, majd elmondta:
több, mint 50 különböző névjavaslat közül hazánkban végül a qvikre esett a választás.
A kezdő „Q” betű utal a várhatóan legnagyobb teret elérő QR-kódon alapuló fizetési megoldásra, miközben javaslat az angol quick (gyorsan) szóból eredeztethető, mely utal a fizetés gyorsaságára.
A banki fejlesztéseknek köszönhetően a fogyasztók ősztől kezdődően, fokozatosan, egyre több fizetési helyzetben találkoznak majd az új névvel és logóval, így számos tranzakciónál fognak qvikkelni.
Virág Barnabás elmondása szerint a hazai elektronikus lakossági pénzforgalmi piacon jelenleg nagyon magas a piaci koncentráció: a forgalom több, mint kétharmadát a kártyahasználat adja. Ennek hatása meglátszik az árazásban is. „Elemzéseink kimutatták, hogy az eddig leginkább elterjedt elektronikus fizetési lehetőség, a kártyás fizetés biztosítása drága a kereskedőknek, különösen a kis-közepes vállalkozásoknak. Ezért is tartottuk fontosnak és stratégiai kérdésnek, hogy a GIRO-val és a bankokkal együttműködve létrehozzunk egy hazai elektronikus fizetési megoldást, ami alternatívája, illetve versenytársa is lehet a kártyás fizetésnek. A qvik hazai, biztonságos és árazásban is versenyképes lesz” – üzente.
A jegybanki alelnök szerint ki kell emelni ebben a kérdésben az MNB és a kormány közötti kulcsfontosságú együttműködést, aminek köszönhetően az Országgyűlés törvényben mondta ki, hogy a bankok semmilyen díjat nem számolhatnak fel az ügyfeleknek az azonnali fizetésre épülő új szolgáltatások igénybevétele kapcsán. Ráadásul ezek a fizetési tranzakciók mentesek a tranzakciós illetéktől is, vagyis teljes mértékben ingyenesek a fogyasztók számára
A kereskedők, szolgáltatók és számlakibocsátók számára a legnagyobb előny az árazási oldalon keresendő.
A qvik-tranzakciók lebonyolításában részt vevő hazai, MNB-tulajdonban lévő infrastruktúrának messze alacsonyabb jövedelmezőségi céljai vannak, mint a globális szereplőknek, valamint a hazai rendszer miatt nem szükséges globális módon összehangolni az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusokat. Ez összességében jelentősen kedvezőbb díjazású elektronikus elfogadói szolgáltatások kialakítását eredményezi. A qvik használata különösen előnyös lehet a KKV méretű vállalkozásoknak, akik ma a legtöbbet fizetik az elektronikus elfogadói megoldásokért, hiszen rosszabb az alkupozíciójuk az elfogadást biztosító bankokkal szemben, mint a nagy multinacionális kereskedelmi láncoknak. Ezen felül az is nagy előny számukra, hogy míg a qvik alapú fizetések ellenértékét azonnal megkapják, addig például a kártyás fizetések ellenértékéhez jellemzően 1-2 nappal, de hétvégi vásárlásoknál, akár 4 nappal később juthatnak hozzá, mutatott rá Virág Barnabás, aki szerint
a qvik várhatóan jelentős változást fog előidézni a hazai pénzforgalmi piacon és nagymértékben átrendezheti a jelenlegi erőviszonyokat, amelyek már középtávon pozitív hatással lehetnek a gazdaság versenyképességére.
Ehhez azonban az szükséges, hogy a fizetési megoldást minél többen használják rutinszerűen. Az MNB a GIRO-val közösen megvalósította és mindenkinek elérhetővé tette az alapinfrastruktúrát, valamint az erre épülő szolgáltatások szabályozási kereteit is. A kormányzat jelentős ösztönzőt adott azáltal, hogy a qvik tranzakciókat törvényileg ingyenessé tette a lakosság számára. Most a bankszektoron, kereskedőkön és a fogyasztókon a sor, tette hozzá az alelnök.
„Elvárásunk a hazai bankszektor felé, hogy a jelenlegi elektronikus elfogadói szolgáltatásokhoz viszonyítva jelentősen olcsóbb qvik szolgáltatásokat alakítson ki üzleti partnerei, a kereskedők, számlakibocsátók, szolgáltatók számára. Fontos, hogy a bankok ösztönözzék ügyfeleiket a qvik használatára és hogy ezen új szolgáltatásokat kellően ügyfélbarát módon alakítsák ki a mobilbanki applikációkban. Ezt elősegítendő rövidesen megjelenik egy erről szóló MNB-ajánlás” – ismertette az elképzeléseket a jegybank alelnöke.
Virág Barnabás szerint a bankszektor egy hatalmas lehetőséget kapott a pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztésére az Azonnali Fizetési Rendszer bevezetésével, és ha ezt jól használják ki, teljes mértékben fel tudják venni a versenyt a legnagyobb nemzetközi szereplőkkel szemben is. Az Azonnali Fizetési Rendszer és az erre épülő qvik szolgáltatások minden hazai pénzforgalmi szolgáltató számára esélyt jelentenek arra, hogy növelje piaci részesedését és erősítse ügyfélkapcsolatait.
„A hazai vállalatainknak azt javasoljuk, hogy aktívan keressenek qvik elfogadást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatókat. A kereskedők, szolgáltatók, számlakibocsátók legyenek proaktívak, és ha szükséges, váltsanak szolgáltatót, hiszen a jelentősen kedvezőbb elfogadói díjak a hónap végén plusz bevételt eredményezhetnek számukra. Ezt a többletet pedig saját vállalkozásuk fejlesztésére fordíthatják, amely nem csak számukra, hanem a nemzetgazdaság teljes egészére pozitív hatást gyakorol” – zárta a beszélgetést Virág Barnabás.
