A hallucinációk az autoimmun betegségek korai jelei lehetnek

A rémálmok és betegség kapcsolata egészen újkeletű. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a rémálmok és „nappali álmok” olyan autoimmun betegségek fellángolását jelezhetik, mint a lupusz és a reumatoid artritisz.

Rémálmok és betegség: milyen összefüggések vannak?

A tudósok szerint a rémálmok és hallucinációk az autoimmun betegségek korai jelei lehetnek.

Az egyik érdekes megállapítás az volt, hogy bizonyos tünetek, köztük a rémálmok, általában közvetlenül a betegség egyéb tünetei előtt jelentkeztek, és így korai figyelmeztető rendszert jelenthetnek a betegség aktivitásának növekedésére. Ez korábbi kezeléshez és jobb támogatáshoz vezethet – mondta Melanie Sloan, a Cambridge-i Egyetem Közegészségügyi és Alapellátási Tanszékének kutatója.

A rémálmok és betegség kapcsolatát kutatva a tudósok megtalálták a módját, hogy megszabaduljunk tőlük. Sloan szerint a kutatócsoport úgy tudta elérni ezeket az eredményeket, hogy betegközpontú megközelítést alkalmazott, amely során a páciensek tapasztalataira és a tünetek leírására helyezte a hangsúlyt ahelyett, hogy kizárólag az orvosok és a kutatók megfigyeléseire támaszkodtak volna.

Az általunk megkérdezett tünetek némelyikéről általánosan ismert volt, hogy a lupusz velejárója (például a fejfájás és a fáradtság); más tünetek jelenleg nem szerepelnek a lupusz vagy más szisztémás autoimmun reumatikus betegségek kritériumai között. Ezek közé tartoztak a rémálmok, egészségügyi problémák, rossz álmok is – magyarázta Sloan az eClinicalMedicine című folyóiratban közzétett tanulmányban.

A rémálmok és autoimmun betegségek tehát igen szoros kapcsolatban állhatnak egymással, így a rémálmok és autoimmun betegségek kapcsolata izgalmas új kutatási téma.

Milyen tünetek előzik meg az autoimmun betegségek fellángolását?

A betegek által tapasztalt rémálmok és hallucinációk – ahogyan a kutatásban beszámoltak róluk – gyakran visszatérő ijesztő és erőszakos témákat tartalmaznak. Egy kanadai beteg például úgy írta le ezeket, hogy

  • „általában elég ijesztőek, mintha egy sorozatgyilkos üldözne, és az utóbbi néhány évben mindig ugyanaz a rémálmom van”;
  • „Sok erőszakos álmom van… az egyikben valaki megtámadott, és végül elvágtam a torkát.”
  • „Elkapta a lábam vagy valami ilyesmi, még akkor is érzek valamit a lábamon, amikor aztán ébren vagyok.”

Bár sok beteg számolt be arról, hogy bizonyos mértékű rémálmokat és „nappali álmokat” tapasztalt, a szakemberek szerint továbbra sem világos, hogy ezek a neuropszichiátriai tünetek, betegségek megbízható indikátorként szolgálhatnak-e a nem diagnosztizált esetekben. Sloan úgy látja, nehéz megmondani, hogy mely tünetek előzték meg az autoimmun betegség diagnózisát, mivel

vizsgálatuk egyik fő korlátja az volt, hogy arra támaszkodtak, hogy az emberek emlékeznek arra, hogy mikor jelentkeztek először a tüneteik, és némelyik sok évvel ezelőtt történt.

Sokan korábban azonban nem gondoltak arra, hogy a rémálmok, rossz álmok esetleg összefüggésbe hozhatók betegségükkel. A rémálmok és betegség sokak fejében még nem kapcsolódik össze. Pedig a rémálmok betegségek előjelei lehetnek.

Milyen neuropszichiátriai tünetek jelentkezhetnek az autoimmun betegségek fellángolása előtt?

Nem szabad azonban elfelejteni a neuropszichiátriai tüneteket sem. A fellángolások kezdetén gyakran előforduló tünetek közé tartozik a fokozott fáradtság, az érzékszervi tünetek (például bizsergés a kézben), a kognitív problémák, hallucinációk és a hangulati változások. A tanulmány azonban megállapította, hogy bár a fellángoláshoz vezető tünetek konzisztensek, általában eltérőek a betegek között.

Míg az egyik páciensnél a azelőtt kognitív problémák, egyensúlyvesztés és fokozott szorongás jelentkezett, addig egy másik betegnél rémálmok, rossz álmok és „a valóságtól való elrugaszkodottság érzése” mutatkozott, ami kihívássá teszi a megfigyelendő tünetek egységes listájának összeállítását – emelte ki Sloan, aki szerint az autoimmun betegségek esetén a diagnózishoz vezető út hosszú és traumatikus lehet, ráadásul a legtöbb tünet nem látható és nem mutatható ki a vizsgálatokkal.

Hozzáteszi, hogy ez különösen igaz a neuropszichiátriai tünetekre, amelyek felismerése a beteg és a klinikus közötti jó kommunikációtól függ.

Sok beteg ráadásul arról számolt be, hogy neuropszichiátriai tüneteit nem vették figyelembe, mint a közelgő fellángolások figyelmeztető jeleit.

A rémálmok és betegségek kutatásának folytatása épp ezért kiemelten fontos. Érdemes komolyan venni: a rémálmok és hallucinációk autoimmun betegségek jelei lehetnek.

Elolvasom a cikket