Vannak apokrif elbeszélések, például Tamás gyermekkori evangéliuma, amelyek a fiatal Jézus csodatévő gyermekkori tevékenységéről szólnak, de az ilyen történeteket nem fogadják el kánonként. Most azonban egy újonnan felfedezett papirusztöredék egy még régebbi változatát kínálja ennek a szövegnek.
Mielőtt az új papirusztöredékről beszélnénk, érdemes tisztázni néhány részletet a Biblia történetével kapcsolatban. Bár ez a vallásos antológia állítólag a keresztény hit kánonját képviseli, és Isten kitörölhetetlen szava, az évszázadok során jelentős változásokon ment keresztül. A Bibliát alkotó 66 könyvet több mint 40 szerző írta, nagy időintervallumban.
Ezen kívül számos más, apokrifként ismert elbeszélés is található, amelyek olyan történetek, amelyeket nem fogadnak el Szentírásként, még akkor sem, ha néhányat egykor annak tekintettek.
Az apokrif irodalom egyik ilyen darabja évtizedek óta észrevétlenül a hamburgi Carl von Ossietzky Állami és Egyetemi Könyvtárban található, egy papirusztöredék, amelyet „P.Hamb.Graec. 1011” néven tartanak nyilván.
Dr. Berkes Lajos, a Humboldt-Universität zu Berlin (HU) Kereszténység és ókor intézetének papiruszkutatója és Gabriel Nocchi Macedo, a belgiumi Liège-i Egyetem professzora szerint a töredék a Tamás gyermekkori evangéliumának legkorábbi ismert példányához tartozik.
Eddig a szöveg legkorábbi ismert példánya egy Kr. u. 11. századi kódexhez tartozott, de ez az új darab valószínűleg valamikor a Kr. u. 4. és 5. század között íródott. Ez nyilvánvalóan sokkal közelebb van ahhoz, hogy a Tamás gyermekkori evangéliumát eredetileg mikor írták – valószínűleg a Kr. u. 2. században.
Mint ilyen, a papirusz új betekintést nyújt azokba az apokrif történetekbe, amelyek Jézus korai életét mint állítólag csodatévő alakot próbálták ábrázolni. Segít továbbá megérteni, hogyan adták aztán tovább ezeket a történeteket az évszázadok során.
„A töredék rendkívüli kutatási érdekességgel bír – mondta dr. Berkes egy nyilatkozatában. – Egyrészt azért, mert a 4–5. századra tudtuk datálni, így ez a legkorábbi ismert másolat. Másrészt azért, mert új betekintést nyerhettünk a szövegbe.”
„A mű e késő antik görög másolatával kapcsolatos eredményeink megerősítik azt a jelenlegi értékelést, hogy a Tamás szerinti gyermekkori evangélium eredetileg görög nyelven íródott” – tette hozzá dr. Nocchi Macedo.
A töredék körülbelül 11×5 centiméteres, és 13 görög nyelvű sort tartalmaz, soronként körülbelül tíz betűvel.
Azért maradt észrevétlenül ilyen sokáig, mert a tudósok nem tartották fontosnak. „Azt hitték, hogy egy mindennapi dokumentum része, például egy magánlevél vagy egy bevásárlólista, mert a kézírás olyan ügyetlennek tűnik” – magyarázta Berkes.
„Először a Jézus szót vettük észre a szövegben. Aztán számos más digitalizált papirusszal összehasonlítva betűről betűre megfejtettük, és gyorsan rájöttünk, hogy nem lehet mindennapi dokumentum.”
A szövegben előforduló olyan szavak, mint a „varjú” és az „ág” használatának elemzésével és összehasonlításával a kutatóknak sikerült azt Tamás gyermekkori evangéliumával összevetniük.
Konkrétan a „verebek megelevenítése” néven ismert történethez kapcsolták, és valószínűleg egy kolostorban készült írásgyakorlatként – ami megmagyarázza a rossz kézírást.
Maga a történet Krisztus „második csodáját” magyarázza, amelyben a gyermek Jézus egy folyónál játszott, ahol agyagból verebeket formált. Amikor apja, József megdorgálta, hogy ilyesmit csinál szombaton, a gyermek a kezeivel tapsolt, és életre keltette az iszapfigurákat.
