2024. június 12. szerda. 20:21
A Reuters értesülései szerint az EU a CSL Seqirus oltóanyaggyártóval köt szerződést, amelynek értelmében az EU és az Európai Gazdasági Térség (EGT) 15 országa nevében 665 ezer adag megelőző madárinfluenza elleni vakcinát biztosítanak. Az Egyesült Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban hasonló erőfeszítések már folyamatban vannak, de mivel az EU megállapodása 2024. június 11-én zárul, valószínű, hogy az első ország, amely megkezdi a vakcinázási erőfeszítéseket, Finnország lesz.
A Seqirus zoonózisos influenza elleni vakcinát, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2023 októberében engedélyezett, a madárinfluenza H5N8 besorolású törzse ellen fejlesztették ki.
Ez némileg különbözik attól a madárinfluenzától, amely a közelmúltban több amerikai állam tejgazdaságaiban kitört járványok miatt került a címlapokra – ez egy H5N1 vírus. Mivel azonban a vakcina fő célpontja a vírus hemagglutinin felszíni fehérjéje – a „H” rész, amely a H5N8 és a H5N1 esetében is közös –, remélhetőleg még mindig nyújt némi védelmet a H5N1 ellen.
Eddig az Egyesült Államokban három mezőgazdasági dolgozóról ismert, akik fertőzött tehenekkel való érintkezés után kapták el a vírust, és nincs bizonyíték az emberek közötti átvitelre. Bár a kockázatot általában alacsonynak tartják, azok, akik foglalkozásuk miatt szoros kapcsolatba kerülnek állatokkal lesznek a közmondásos „kanárik a szénbányában”, ha ez a vírus egyre gyakrabban ugrik át az emberekre.
„Egyetlen EU/EGT-ország sem jelentett még emberi megbetegedést a H5N1 vírusból. Az EU/EGT-országokban a zoonózisos influenza lakosságra történő átterjedésének kockázata alacsony” – közölte az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ a június 1. és 7. közötti időszakra vonatkozó heti jelentésében.
Ennek ellenére Finnországban 2023-ban többször is kitört a magas patogenitású H5N1 vírus vadon élő madarakban és emlősök között az ország több mint 500 szőrmefarmján.
A szőrméért tenyésztett állatok, mint például a nyérc, közismerten fogékonyak a madárinfluenzára, de a szőrmefarmokon történő kitörések, valamint az Egyesült Államokban a tejelő tehenekkel kapcsolatos jelenlegi helyzet különösen aggasztó a járványügyi szakemberek számára, mivel felvetik az emlősök közötti tartós átvitel veszélyét, ami önmagában növeli annak esélyét, hogy a vírus átkerüljön az emberre.
„Tavaly a helyzet nagyon riasztónak tűnt – mondta Hanna Nohynek, a finn Egészségügyi és Jóléti Intézet Fertőző Betegség Elleni és Oltási Osztályának főorvosa az Euractiv szerint. – Az idei év nyugodtabb volt, de az Egyesült Államokból tudjuk, hogy a vírus még mindig jelen van, ezért meg akarjuk védeni azokat, akik olyan állatokkal dolgoznak, amelyek érintettek lehetnek.”
Ennek érdekében a STAT News jelentése szerint a finn hatóságok azt tervezik, hogy megkezdik az adagok kiszállítását a baromfitenyésztőknek, a szőrmefarmokon dolgozóknak, az állatorvosoknak és a vírust tanulmányozó tudósoknak, „amint a vakcinák megérkeznek az országba”.
