Macron vasárnap feloszlatta a nemzetgyűlést, mivel az exit pollok szerint az ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) kétszer annyi szavazatot kapott az európai parlamenti választáson, mint az ő Reneszánsz pártja által vezetett koalíció. Párizsban gyorsan felröppentek azok a pletykák, hogy lemondhat, ha Marine Le Penék megnyerik az országos szavazást.
Azt mondta Macron a Le Figaro magazinnak adott, kedden megjelent interjúban, hogy nyerni akar hozzátéve, hogy a francia alkotmány egyértelműen rendelkezik az elnök mandátumáról, „függetlenül az eredménytől”.
Gerald Darmanin belügyminiszter egy hétfő esti TF1-interjúban mintha táplálta volna a pletykákat, „gaullista cselekedetnek” nevezve Macron döntését az előre hozott választások kiírásáról. Charles de Gaulle 1969-ben mondott le elnöki tisztségéről, miután elvesztette a kormányreformról szóló népszavazást.
Kedd reggel az Europe1 csatorna azt állította, hogy Macron az elmúlt hetekben „megvitatta a lemondás lehetőségét”, még mielőtt kiírta volna az előre hozott választásokat. Az Elysée Palota ezután hivatalos cáfolatot adott ki.
Macron a Le Figarónak adott interjúja egy nappal azután hangzott el, hogy a lap főszerkesztője, Alexis Brezet azt közölte, hogy „a macronizmus összeomlóban van”, és bírálta az elnök döntését, hogy az ukrajnai konfliktussal kampányolt a francia választókat ténylegesen foglalkoztató kérdések helyett.
Brezet kételkedett Macron esélyeiben a parlamenti többség megtartására, megjegyezve, hogy a Nemzeti Tömörülés sikere nem véletlen, hanem az ellenőrizetlen bevándorlás miatti düh eredménye.
Macron egyik tanácsadója a Politicónak azt mondta, hogy „a többség visszaszerzésének módja a figyelemfelkeltés”, utalva arra, hogy az elnök kampánya a „szélsőjobboldal” veszélyeire fog összpontosítani.
A Brezet azonban úgy véli, hogy Macron erőfeszítései épp ellene fognak hatni, megjegyezve, hogy „a Macron-ellenesség a legszélesebb körben elterjedt szenvedély Franciaországban”. Macron döntését az előre hozott választások kiírásáról „ugrásnak nevezte az ismeretlenbe, kiszámíthatatlan következményekkel”.
Franciaországban a tervek szerint június 30-án járulnak az urnákhoz, a második fordulót pedig július 7-re tűzték ki, alig néhány héttel a párizsi olimpia kezdete előtt.
