A NATO-főtitkár a keleti blokk országait tömörítő Bukaresti Kilencek rigai találkozóján – melyen hazánk elnöki szinten ezúttal nem képviseltette magát – tegnap annyit elárult, hogy a júliusi washingtoni csúcstalálkozó napirendjét vitatják meg. Ennek egyik kiemelt témája lesz Ukrajna, amelyben Magyarország álláspontja eltér a fősodortól. Arról pedig a magyar kormányfő beszélt néhány napja az M1-nek adott interjújában, hogy arra próbálnak majd választ találni, milyen jogi megoldással maradhatnánk ki egy NATO területén kívüli, ukrajnai misszióból.
Fontos hangsúlyozni, hogy a NATO mindenkori főtitkára politikai – és kommunikációs – feladatokat lát el, nem pedig katonait. Mivel a szövetségen belül teljes konszenzusra (esetleg „hajlandók koalíciójára”) van szükség, Jens Stoltenberg célja tehát az lehet, hogy valamilyen kompromisszumot hozzon össze, megőrizze a szövetség egységét.
A nézeteltérés legfőbb oka, hogy az eredetileg védelmi szövetség egyre határozottabb szerepet vállal az ukrajnai háborúban. Szijjártó Péter a meglehetősen viharosra sikerült május végi NATO-találkozón úgy fogalmazott, „a háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról”. A külgazdasági és külügyminiszter felsorolása alapján a tagállamok már szövetségi szinten:
- koordinálnák a fegyverszállítást,
- engedélyeznék, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel mérjenek csapást oroszországi területekre,
- hosszú távú pénzügyi elköteleződéssel dollármilliárdokat fizessenek,
- magas rangú tisztségviselőt,
- sőt kiképzőket és tanácsadókat küldjenek Ukrajnába.
Az, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé! – magyarázta.
Jens Stoltenberg már többször határozottan kizárta, hogy Oroszország a NATO megtámadására készülne, állítása szerint ennek nincs semmi nyoma. Ehhez képest egyre többször megkongatták a vészharangokat, hogy a következő évtizedekben nyílt összecsapásra kerülhetne sor, melyben Magyarország is frontvonallá vagy felvonulási tereppé válhat. Moszkva pedig arra figyelmeztetett többször: minden Ukrajnában állomásozó nyugati katonát legitim célpontnak tekint.
Magyarország ezért kizárta, hogy bármilyen ukrajnai misszióban részt vállaljon, legyen szó a fegyverszállításról vagy akár a tervezési fázisról.
Kérdés, hogy például a segélyek összehangolásában vagy a pénzügyi támogatás jóváhagyásában sikerül-e megállapodni.
Magyarországon egyébként a közvélemény-kutatások szerint évek óta töretlenül magas, 70-80 százalék fölötti a NATO támogatottsága. Ezen az ukrajnai háború kirobbanása sem változtatott.
