„A gyakorlat során kidolgozzák az Orosz Föderáció és a Belarusz Köztársaság fegyveres erői egységeinek közös kiképzésének kérdéseit a nem stratégiai nukleáris fegyverek elleni küzdelemre” – közölte a védelmi minisztérium.
A minisztérium szerint a manőverek célja a két ország fegyveres erőinek készenlétének fenntartása az uniós állam szuverenitásának és területi integritásának biztosítása érdekében.
A minisztérium egy másfél perces videót is közzétett, amely az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszerek bevetését és a repülés – MiG–31-es vadászgépek és Tu–22-es rakétahordozók – munkáját mutatja be.
A gyakorlatok első szakaszában éppen ezeket a fegyvertípusokat használták. Ekkor a Déli Katonai Körzet katonái a speciális lőszerek átvételének, hordozókra való telepítésének, valamint a területre való bevonulásnak és a kilövések előkészítésének feladatait gyakorolták. A légierők viszont a repülőgép-fegyverek, köztük a hiperszonikus Kinzsalok használatát gyakorolták.
Az Iszkanderhez tartozó nukleáris robbanófej makettjeit még 2018-ban mutatták be a hadsereg fórumán. A teljesítménye különböző becslések szerint öt és 50 kilotonna között van. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) durva becslései szerint az orosz hadsereg mintegy 70 nukleáris robbanófejjel rendelkezett ehhez a komplexumhoz, de a valóságban ennél több is lehet. A speciális robbanófejekkel ellátott Kinzsalokról nyílt forrásokban nincsenek információk.
Tény, hogy a taktikai nukleáris fegyverek, ellentétben a stratégiai fegyverekkel, nem képezik olyan nemzetközi megállapodások tárgyát, amelyekben Oroszország részt vesz, így az ilyen robbanófejek száma az arzenálokban nem ismert. Azonban, ahogy Vlagyimir Putyin az SPIEF-en elmondta, ez a szám sokszorosa az európai országok és az Egyesült Államok fegyverzetének.
Ugyanakkor a Kinzsalok már bebizonyították, hogy sebezhetetlenek a légvédelemmel szemben – nem nukleáris konfigurációban már többször is bevetették őket ukrán katonai létesítmények támadására a különleges katonai művelet keretében, és az AFU-nak nem sikerült lelőnie egyetlen rakétát sem.
A rakéták mellett, amelyek között vannak tengeri telepítésű Kalibrok is, az orosz hadseregnek hatalmas arzenál áll rendelkezésére tüzérségi nukleáris robbanófejekből. A legkisebb a 152 milliméteres 3BV3, amelynek hatóereje 2,5 kilotonna. Ezt 1981-ben fogadták el szolgálatba, és a lövegek széles köréből lőhető: D–20, ML–20, önjáró 2S3 „Akatszija”, 2S5 „Hjacint–S”, vontatott „Hjacint–B” harci egységek. Ezenkívül vannak nukleáris lövedékek a 240 mm-es Tulpan aknavetőhöz is.
Igor Korotcsenko katonai elemző, a National Defence magazin főszerkesztője szerint az ilyen rendezvények lényege, hogy ellenőrizzék, vannak-e olyan egységek, amelyek teljesen felkészültek a háború bármilyen eszközének alkalmazására, beleértve a taktikai nukleáris fegyvereket is. „Más szóval, a puskaport szárazon kell tartani” – mondta a szakértő a RIA Novosztyi számára adott kommentárjában.
Ugyanakkor annak a véleményének is hangot adott, hogy a katonai doktrínában is megfelelő változtatásokat kell végrehajtani.
„Világosan ki kellene mondani, hogy a NATO-agressziónak – akár kizárólag hagyományos fegyverek alkalmazásával – az orosz nukleáris rakétapotenciálra támaszkodó megtorló csapás lehet a következménye, mivel a szövetség a teljes katonai erejét tekintve mindenképpen felülmúlja Oroszországot. Képesnek kell lennünk arra, hogy a fenyegetést az ő oldaláról hárítsuk” – magyarázta a szakértő.
Vlagyimir Putyin a doktrína lehetséges kiigazításairól is beszélt a SPIEF-en tartott pénteki beszédében.
„Ez a doktrína egy élő eszköz, és szorosan figyeljük, mi történik a körülöttünk lévő világban, és nem zárjuk ki, hogy változtatásokat eszközöljünk rajta” – mondta az orosz vezető.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fenyeget nukleáris fegyverekkel. Éppen ellenkezőleg, az ilyen retorika mindig is a Nyugat felől érkezett. Az elnök ugyanakkor hozzátette, hogy Moszkva kilépett az átfogó Atomcsend-szerződésből, és szükség esetén képes nukleáris kísérleteket végrehajtani. Erre azonban most nincs szükség.
A már említett manőverekkel párhuzamosan Oroszország a Karib-tengeren is gyakorlatokat tart – repülőgépeket és hajókat csoportosított oda: a 885M Yasen–M projektű Kazany atom-tengeralattjáró és az Admiral Gorskov fregatt indult útnak. Az orosz tengerészek ma, június 12-én érkeznek Kubába.
A kubai védelmi minisztérium megjegyezte, hogy a gyakorlatok a két ország közötti, történelmileg baráti kapcsolatokhoz kapcsolódnak, és megfelelnek minden nemzetközi szabálynak. Azt is hangsúlyozták, hogy az orosz hajók nukleáris fegyverek nélkül érkeznek. Moszkva ugyanakkor nem értesítette Washingtont a terveiről.
Azonban már maga a tény, hogy a „Cirkon” hajóelhárító orosz hordozók 250 kilométerre Florida partjaitól jelen vannak, elgondolkodtatja az Egyesült Államokat. A Pentagon máris kijelentette, hogy szorosan figyelemmel fogja kísérni a manővereket, sőt több hajót is küldött erre a célra.
Az Admiral Gorskov fregatt és a Kazany tengeralattjáró június 17-ig Kubában marad, utána Venezuelába hajóznak. A manőverek és a nukleáris gyakorlatok egybeesése nyílt jelzés a Nyugat felé, hogy a Kremlnek vannak lehetőségei arra, hogy válaszoljon Washington azon próbálkozásaira, amelyek az ukrajnai helyzet eszkalálására irányulnak. Az erre vonatkozó döntések meghozatalának hátterében az európai kiképzők Ukrajnába küldésének lehetőségéről szóló megbeszélések állnak. Ezek a viták mostanra elcsitultak, de hogy a Nyugatnak sikerült-e helyesen értelmeznie a Kreml jelzését, az a kijevi támogatók következő lépéseiből fog kiderülni.
