Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság 2023 novemberében figyelmeztetést adott ki a CAR-T sejtterápiával összefüggésbe hozható másodlagos rákos megbetegedések kockázatáról – adta hírül a healthday.com.
A Stanford Egyetemen kezelt több mint 700 beteg vizsgálatából azonban kiderült, hogy a kockázat alig több mint hat százalék volt az azt követő három évben, hogy egy rákos beteg CAR-T sejtes immunterápiában részesült – jelentették a kutatók június 13-án a New England Journal of Medicine című szaklapban. Ez nagyjából megegyezik azokéval, akik vérrákjuk kezelésére nem CAR-T sejtterápiában, hanem őssejt-transzplantációban részesülnek, közölték a kutatók.
„Ezek életmentő terápiák, amelyek a másodlagos rákos megbetegedések nagyon alacsony kockázatával járnak. A kihívás abban rejlik, hogy hogyan lehet megjósolni, mely betegeknél és miért nagyobb a kockázat” – mondta Dr. Ash Alizadeh kutató, a Stanford orvosprofesszora.
A CAR-T sejtterápia során a T-sejteknek nevezett immunsejteket a betegből nyerik ki, és genetikailag úgy módosítják őket, hogy hatékonyabban keressék fel és pusztítsák el a rákos sejteket.
Ezt a terápiát az Amerikai Rákellenes Társaság szerint általában vérrákos megbetegedések, például leukémia, limfóma és myeloma multiplex kezelésére használják.
Egyik aggodalom az, ha a géntechnológia pontatlan, a személy rákos megbetegedését megtámadni hivatott T-sejtek ehelyett maguk is rákossá válhatnak. Annak megállapítására, hogy ez a kockázat valós-e, a kutatócsoport elemezte a Stanford Medicine nagy szövet- és vérmintákat tartalmazó bankjából származó adatokat, amelyek CAR-T-sejtes terápiában részesülő emberektől származnak.
Nem találtak bizonyítékot arra, hogy a CAR-T-sejtterápiához módosított T-sejtek voltak azok a T-sejtek, amelyek egyes betegek másodlagos rákos megbetegedéseiért felelősek. A T-sejtek mind genetikai, mind molekuláris szinten különböztek egymástól.
Egy betegnél azonban, akinél gyorsan kialakult és meghalt egy T-sejtes limfóma, a kutatók találtak egy nyomot, amely megmagyarázhatja, hogy miért fordulnak elő néha másodlagos rákos megbetegedések. A beteg mindkét T-sejtcsoportja – a CAR-T sejtek és a másodlagos rákért felelős T-sejtek – megfertőződött egy olyan vírussal, amelyről ismert, hogy szerepet játszik a rák kialakulásában. A betegnek a rákdiagnózist megelőzően autoimmun betegsége is volt.
„Összehasonlítottuk a fehérjeszinteket, az RNS-szekvenciákat és az egyes sejtek DNS-ét több szövetben és időpontban, hogy megállapítsuk, hogy a terápia nem hozta be a limfómát ebbe a betegbe, hanem az már nagyon alacsony szinten tenyészett a szervezetében” – mondta Alizadeh a Stanford sajtóközleményében.
Ez arra utal, hogy a másodlagos rákos megbetegedéseket a CAR-T sejtterápia előtt végzett kemoterápia idézheti elő, amely elnyomja az ember immunválaszát az ilyen vírusokra, mondták a kutatók. Az is lehet, hogy a kezelés valamilyen más mellékhatása miatt alakulnak ki, nem pedig a rosszul sikerült géntechnológia miatt.
„Ezek az eredmények segíthetnek a kutatóknak abban, hogy a CAR-T sejtterápiát megelőző és gyakran követő immunszuppresszióra összpontosítsanak” – mondta Dr. David Miklos kutató, a Stanford Medicine csontvelő-átültetés és sejtterápia vezetője.
