Íme néhány hétköznapi dolog, amelyre a tudománynak nincs magyarázata

Nézzünk hát néhány furcsa dolgot, amelyre a tudomány egyszerűen nem tud magyarázatot adni. Némelyik talán meglepő lesz.

Miért üt ki az érzéstelenítés?

Ha volt már műtétje, valószínűleg már tapasztalt valamilyen érzéstelenítést. Ez lehetett helyi érzéstelenítés, amely a teste egy részét zsibbasztotta el, vagy általános érzéstelenítés, azaz altatás.

A bizarr dolog azonban az, hogy a tudósok nem tudják biztosan, miért van ez így. A helyi érzéstelenítés során egy területet elzsibbasztanak egy gyógyszer befecskendezésével vagy spray-vel, míg az általános érzéstelenítés során gyakran egy olyan gyógyszert fecskendeznek be, mint a propofol vagy az izoflurán, hogy elveszítsük az eszméletünket.

Tudjuk, hogy az érzéstelenítők blokkolják a testben lévő idegeket, amelyek jeleket küldenek az agyba. De hogy ez pontosan hogyan történik, nos, ebben még nem vagyunk biztosak.

Hogyan dorombolnak a macskák?

A macskák számos okból dorombolhatnak. Dorombolnak ha elégedettek vagy elégedetlenek, vagy akár akkor is, ha kényszerhelyzetben vannak. De MIÉRT dorombolnak? Nos, ez egy másik kérdés.

„Elkeserítő módon senki sem tudja pontosan, mi okozza a macskák doromboló hangját” – jegyezte meg a kutató. „Nincs »doromboló szerv«, vagyis a macska torkának speciális része, amely felelős ezért az ellenállhatatlan hangért.”

Nem tudjuk, hogyan képesek ezek az imádnivaló teremtmények percekig fenntartani a doromboló hangot. Egyes feltételezések szerint a macskáknak valamiféle „idegi oszcillátoruk” lehet, amely a gégével kapcsolatos, de senki sem tudja biztosan.

Még az is lehet, hogy van némi egészségügyi előnyük, bár ez egy kicsit vitatott.

Mi okozza a másnaposságot?

Egy átmulatott éjszaka után valószínűleg ön is tapasztalta már valamikor a hasogató fejfájást, rosszullétet és szédülést, amely a másnaposságot jelzi.

Azt várhatná, hogy a tudománynak megvan a válasza arra, miért érzi magát ilyen szörnyen. De félő, hogy azt kell mondanunk, nincs.

Technikailag veisalgia néven ismert, a másnapossággal kapcsolatos közhiedelem szerint a dehidratáció az oka. De a tanulmányok kevés összefüggést találtak a dehidratáció és a másnaposság között.

Jelenleg a legjobb elmélet szerint az alkohol melléktermékként egy acetaldehid nevű mérgező vegyületet termel, amely a másnapossággal járó tünetek egy részét okozhatja. De nem vagyunk benne biztosak.

Tehát ha legközelebb a italhoz nyúl, ne feledje, hogy másnap reggel a tudomány nem fog tudni segíteni abban, hogy jobban érezze magát.

Miért csúszik a jég?

Van egy hang, amikor valaki jégre lép és elesik. De miért? Nem tudjuk.

A tudósok szerint valami köze lehet ahhoz, hogy a jég folyékony vízréteget képez a felszínén. Egy korcsolyázó pengéje például elég hőt termelhet ahhoz, hogy megolvassza a jeget, és kialakuljon ez a réteg.

De a jég akkor is csúszós lehet, ha mozdulatlanul áll, így nyilvánvalóan nem ez a helyes válasz. Ehelyett talán egy „szuperszilárd bőr” okozhatja, amely elektrosztatikus erőt fejt ki, amely ellöki a dolgokat.

Hogyan maradnak függőlegesen a kerékpárok?

„Mindenki tudja, hogyan kell biciklizni, de senki sem tudja, hogyan biciklizünk” – mondta Mont Hubbard, a Davis-i Kaliforniai Egyetem mérnöke Nature-ben.

Ez hihetetlenül hangzik, de igaz. Van néhány ötletünk, de még nincs teljes képünk. Egyszerűen nem tudjuk, hogyan képes egy kerékpár függőlegesen maradni, ha van rajta ember.

Az egyik lehetőség a giroszkóp elmélet, amely szerint a forgó kerék olyan erőt fejt ki, amely egyenesen tartja a kerékpárt. Egy másik elmélet szerint a kerék kormánytengelye érintkezik a talajjal.

Bár mindkettő segít a kerékpár stabilitásának megőrzésében, nem adnak teljes magyarázatot arra, hogy a kerékpár hogyan tartja magát egyensúlyban. Ezt onnan tudjuk, hogy a kutatók olyan kerékpárokat építettek, amelyek nem tartják be ezeket a szabályokat, mégis egyenesen állnak.

Mi okozza a statikus elektromosságot?

2012-ben egy skót férfi egy lufit dörzsölt Donald Trump fejéhez, amitől a haja felállt. Nagyon mulatságos volt a dolog. De ahogy maga a férfi, úgy ennek az oka is zavarba ejtő.

Hát a statikus elektromosság! – mondják. De nem tudjuk, hogyan működik a statikus elektromosság. Eddig azt hittük, hogy a töltések egyensúlyának felborulásáról van szó, de aztán jött egy másik elmélet, amely azt sugallta, hogy talán tényleges anyagátvitelről van szó.

„A léggömb apró darabkái valójában a hajhoz tapadnak, megzavarva a léggömbön lévő elektromos foltokat, és előidézve azt a furcsa vonzást közte és más tárgyak között, amelyet mindannyian statikus elektromosságként ismerünk” – jegyezte meg a Popular Science.

Ha azonban ez így van, még mindig nem tudjuk, miért történik ez. Valójában sok mindent nem tudunk a statikus elektromosságról.

Elolvasom a cikket