„Ha van bejelentenivalójuk, akkor jelentsék be egyenesen és nyíltan. Milliószor elhangzott már, hogy a ODKB olyan struktúra, amelyhez mindenki önként csatlakozik. Ott nincs parancsuralmi rendszere a tagállamokra való nyomásgyakorlásnak. Ott a kölcsönösen tiszteleten alapuló párbeszéd folyik” – hangsúlyozta.
Moszkva és Minszk, illetve Jereván viszonyában feszültséget keltett, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a jereváni parlament szerdai ülésén egy ellenzéki képviselőnek arra a megjegyzésére válaszolva, hogy ha Örményországnak nem tetszik a szövetség, akkor ki kell lépnie, így reagált:
„Ki fogunk lépni (az ODKB-ból), ezzel most ijesztget engem? Minden rendben nálunk, mi döntjük majd el, mikor lépünk ki. Ön szerint mi a következő lépés, az hogy vissza fogunk térni? Nem, nincs másik út. Ne aggódjon, nem térünk vissza.”
Zaharova szerint „erővel senki sem tart vissza senkit”. Emlékeztetett arra, hogy Örményországban a politikusok már évek óta spekulálnak ezzel a témával. A végtelenségig folytatható „verbális egyensúlyozást” pedig méltatlannak és olcsónak nevezte.
„Szeretném felhívni a figyelmet: egyetlen más ODKB-tag sem szegezi Örményországnak ezeket a kérdéseket. Ez egy végtelen huzavona, játék a szavakkal, amelyet Örményország jelenlegi politikai vezetésének számos személyiségétől hallunk. Ki hívta fel őket, hogy ezt a témát ragozzák? Senki, ők maguk” – jegyezte meg Zaharova.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy Oroszország folytatja a munkát Örményországgal annak érdekében, hogy tisztázzák Jereván álláspontját a ODKB-val kapcsolatban, és kifejezte reményét, hogy a két ország kapcsolatai a partnerség és a szövetség jegyében folytatódnak.
Az ODKB Moszkvában működő titkársága a TASZSZ hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy Pasinjánnak a szervezetből való esetleges kilépéséről szóló nyilatkozatai ellenére abból indul ki, hogy Jereván továbbra is teljes jogú tag. A koordináló testület arra hívta fel a figyelmet, hogy Ararat Mirzojan örmény külügyminiszter utólagos magyarázata szerint Pasinján nem úgy értette, hogy Örményország kilép az ODKB-ból.
A RIA Novosztyi hírügynökség visszatekintésében rámutatott, hogy Jereván az utóbbi időben következetesen kritikusan viszonyul a ODKB-hez, fokozatosan csökkentve részvételét a szervezetben.
Május végén Pasinján azt mondta, hogy „legalább két ODKB-ország” segített Azerbajdzsánnak felkészülni az Örményország elleni háborúra Hegyi-Karabahban. Ezeket nem nevezte meg, de azt állította, hogy a 2020-as azeri katonai akció az örmény függetlenség felszámolása volt, és hogy ezek a kísérletek ezt követően is folytatódtak. A politikus szerint a meg nem nevezett két ország csak mímelte, hogy Örményországot segíti a konfliktus során.
Novemberben Pasinján elutasította a minszki ODKB-csúcstalálkozón való részvételt. Február közepén bejelentette az ország tagságának felfüggesztését a szövetségben. Szerinte a kollektív biztonsági szerződést nem teljesítették, „különösen 2021-2022-ben”. Márciusban a kormányfő azt mondta, hogy Örményország kiléphet a ODKB-ből, ha a szervezet nem reagál a Jereván által felvetett, az ország szuverén területére vonatkozó kérdésekre.
Május elején Jereván közölte: „tartózkodni fog attól, hogy csatlakozzon a ODKB 2024-es költségvetéséről szóló határozathoz, és hogy részt vegyen a szervezet e határozatban előirányzott tevékenységeinek finanszírozásában”.
Zaharova korábban emlékeztetett arra, hogy 2022 szeptemberében Jereván kérésére az ODKB haladéktalanul megalakította, és az ország határ menti régióiba küldte a szervezet titkárságának és vezérkarának helyzetértékelő misszióját. Ennek eredményeként a Kollektív Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy megfigyelőmissziót küld a köztársaságba, de az örmény hatóságok ezt elutasították, és inkább az EU képviselőit hívták meg.
