Berlin részéről „kétségeket és módosító javaslatokat” említettek, amiért még nem született megállapodás a szankciócsomagról. „Az utóbbi időben az az érzésünk, hogy Németország egy új Magyarország lett” – idézte az ügynökség a tárgyalófelet, aki számos olyan esetre utalt, amikor Budapest blokkolta az Oroszország elleni szankciókról való megállapodás folyamatát.
Mint az ügynökség emlékeztet, az új szankciók fő célja a korábban elfogadott korlátozó intézkedések kijátszása elleni küzdelem kell hogy legyen, különösen az orosz hadiipari nyugati technológiák beszerzésének lehetőségeiről van itt szó. A másik célpont az orosz cseppfolyósított földgáz exportja lesz. Az EU meg akarja tiltani, hogy az európai kikötőkből orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajók harmadik országokba küldjenek LNG-t.
Németországot elsősorban a leendő szankciócsomag első eleme aggasztja – közölték európai diplomaták az ügynökséggel. Így Berlin azt követeli, hogy az új szankciókból teljesen zárják ki azt az intézkedést, amely a szankciórendszer megsértése miatt a vállalatok külföldi fióktelepeinek büntetőjogi felelősségre vonására irányul, vagy annak hatását csak bizonyos árukat előállító vállalatokra korlátozzák. Németország attól tart, hogy ellenkező esetben a német vállalatok szenvedhetnek kárt – írja az ügynökség.
A német hatóságok egyes intézkedéseket feleslegesnek is tartanak, és azok enyhítését szeretnék elérni, mint például az orosz pénzügyi rendszer használatának korlátozását.
