Legtöbbször könnyen felismerjük a visszeres panaszokat, hiszen a problémát általában kitüremkedő, kacskaringós erek okozzák. Természetesen előfordul, hogy nincsenek látható jelek, ugyanis például a nehézlábérzést vagy a lábgörcsöket kezdetben a megnőtt vénás nyomás is okozhatja, amely ilyenkor még nem jár sem a visszérbillentyűk elégtelenségével, sem a felületes visszerek kórosan nagy tágulatával – írja a Patikamagazin.hu.
A vénabillentyűk dugattyúszerűen a visszaáramlást akadályozzák meg az általuk közrezárt szakaszon. Ha a fokozatosan emelkedő nyomás miatt a billentyűk nem zárnak rendesen, akkor a visszaáramló vér az adott szakaszon tovább növeli a nyomást, nagyobb terhet róva az alatta lévő szakaszra, majd a megnövekedett vérmennyiség a szövetek közé távozik, pangást, majd vizenyőt hozva létre. Ezt az állapotot jellemzően a sok állás, ülés is elősegíti, a lábak elnehezülnek, és mindez feszítő érzéssel társul.
Az érszűkület esetében a panaszok az artériák falában lerakódó zsír és egyéb, sejtek okozta szűkület miatti csökkent szöveti oxigén-
és tápanyagellátás következményeként alakulnak ki. A visszeres és az érszűkületes panaszok a jellegzetességük miatt egymástól viszonylag jól elkülöníthetőek. A problémát inkább a két betegség együttes előfordulása okozza, főleg ha mindkét betegség súlyosabb esete áll fenn egyidejűleg, mert ilyenkor a visszérpanaszok kezelése háttérbe szorul, így a fennmaradó visszeres tünetek továbbra is kellemetlenek maradnak a beteg számára.