MH/MTI
2024. június 14. péntek. 18:58
Frissítve: 2024. június 14. 19:00
Az ezüstkehelyből és ostyatartóból álló szertartási edények a 13-14. századból valók lehetnek. A leletek egy elhunyt kezében helyezkedtek el. Minden valószínűség szerint egy temetkezés részéről van szó, a pontos eredményekhez azonban még további ásatások szükségesek – olvasható a közleményben.
Kiemelték, hogy az MNMKK Nemzeti Régészeti Intézete kiemelt figyelemmel kutatja a magyar történelem kulcsfontosságú, sorsfordító eseményeinek helyszíneit is. Ennek egyik állomása az 1596-os Mezőkeresztes mellett zajló ütközet kulcsfontosságú területeinek azonosítása, az ütközethez kapcsolható tárgyi anyag gyűjtése és értelmezése – írták, kiemelve: ott találták a 70 ezüstérméből álló bécsi fillér (dénár) kincsleletet a munkatársaik. A 13-14. században elrejtett éremkincset a közösségi régészeti programuk önkénteseivel végzett kutatás során derítették fel Bakos Gábor régész vezetésével – jegyezték meg.
A munka jelenlegi fázisában terepbejárás és fémkereső-műszeres leletfelderítés zajlik több mint 100 négyzetkilométer nagyságú kutatási területen, amelynek helyszínét levéltári források alapján jelölték ki – közölték. A projekt azért jelentős, mert ez az első átfogó és szisztematikus kutatás, ami a tizenötéves háború legnagyobb ütközetének felderítését célozza.
A közlemény idézi el Bakos Gábor régészt, a terepi kutatás vezetőjét, aki elmondta: a régió az eseménysorozat előtt és után is lakott volt, így több korszak leleteivel találkoznak a munka során. Ezek a tárgyak és töredékeik az őskortól napjainkig keltezhetők – mondta.
A kincset alkotó bécsi dénárokat az osztrák hercegek bocsátották ki, elterjedt összefoglaló nevükkel ellentétben nem csak a bécsi, de az ennsi és a bécsújhelyi verdékből is. Az intenzív kereskedelmi kapcsolatok révén forgalmuk az 1200-1300-as években a Magyar Királyság területére is kiterjedt – olvasható.
A mezőkeresztesi csata helyszínének felderítése széles összefogással zajlik, amelyhez az MNMKK NRI önkéntesein túl egyre több helyi lakos csatlakozik, ajánlja fel kertjét, munkaerejét a kutatás támogatására.
Bakos Gábor a közlemény szerint azt mondta, hogy kulturális örökségünk megőrzésében kulcsfontosságú a helyi közösségek részvétele. Ez az összefogás is jól példázza, hogy a mikrorégiós kutatások eredményei nem csupán a szakemberek számára fontosak, hanem a helyi közösségeknek is olyan értéket adhatnak velük, amely segíti kapcsolódásukat településük múltjával, erősíti identitásukat – fűzte hozzá.
A leletek anyagvizsgálata és a restaurálási munkafolyamatok még zajlanak a Nemzeti Régészeti Intézet archeometriai laborjában – tájékoztattak.
A közleményben szerepel, hogy a Nemzeti Régészeti Intézet tízéves kutatási tervének egyik pillére, hogy a Régészeti Topográfiai Program keretén belül az összes lelőhelyet azonosítsák az országban. Ehhez mikrorégiós mintaprojektek indultak, amelyek egyike a Tisza-tó dél-keleti térségének történeti-kulturális örökségre alapuló turisztikai fejlesztéséhez is alapanyagot tud szolgáltatni – írták. Mint felidézték: 2023 októberben, Tomajmonostora településén, az egykori bencés apátsági templom maradványainak több részletét is sikerült próbafeltárás keretében megismerni a régészeti munka során, amelyet a hajdani nemzetségi monostor területén folytattak a szakemberek.
A közlemény idézi Virágos Gábor ásatásvezető régészt, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettesét, a Nemzeti Régészeti Intézet vezetőjét, aki elmondta: tavaly a háromhajós apátsági bazilikát és egy korai körtemplomot sikerült rétegsoraiban is tisztázni. Megtalálták a nemzetség monostorát és az azt megelőző településhez tartozó plébániatemplomot is – olvasható.
