Bár mi még azt gondoljuk, megbirkózunk a feladatainkkal, a szervezetünk már jelez, amikor túl sok számára mindaz, ami körülöttünk zajlik. A legtöbb esetben azonban nem veszünk tudomást a figyelmeztető jelzésekről mindaddig, amíg nem muszáj… A testnek és a léleknek egyaránt szüksége van néha egy kis lassulásra, pihenésre. Ha ezt nem adjuk meg neki, mentális problémákkal és gyakran fizikai jelekkel adja a tudtunkra, nem ártana lassítani vagy átértékelni, hogy mi a fontos és mi nem az életünkben. Na de miként jelez a test? Íme, a lista.
Heves szívdobogás
A stressz hatására a szívünk is gyorsabban kezd verni, amennyiben ez állandósul, a pulzusszámunk tartósan is megemelkedhet. Ez hosszú távon növelheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.
Fejfájás és migrén
A stressz okozta feszültség gyakran fejfájást és migrént okoz. Egyrészt a szervezetünk így jelez, hogy több ingert jelenleg nem képes befogadni, másrészt ezt a kellemetlen tünetet eredményezheti a folyamatos feszülés a fej, a vállak és a nyak izmaiban.
Izomfájdalom
A hátfájás, a nyak- és vállfájás gyakori stressztünet. A feszült izmok hosszú távon súlyosabb problémákat is okozhatnak, mint például izomgörcsöket és hátproblémákat. Ha az izmaink sokáig feszült állapotban vannak, később mozgásszervi panaszaink is lehetnek, amelyet már nehezebb orvosolni.
Gyomorpanaszok
Ha stresszesek vagyunk, gyakran mondjuk, hogy gyomoridegünk van. A gyomorideg azonban egy átfogó kifejezés, magába, foglalja a gyomorfájdalmat, a refluxot és más emésztési problémákat, mint a hányinger, a hasmenés és a székrekedés. Ezek a tünetek az emésztőrendszerünk jelzései lehetnek arra, hogy nyugalomra van szükségünk.
Gyakori megfázás
A folyamatos stressz gyengítheti az immunrendszert, amely hajlamosabbá tesz a gyakori megfázásokra és egyéb betegségekre. Ha azt veszi észre, hogy kéthavonta náthás, ideje elgondolkodni azon, hogy lassítson.
Cikluszavar nőknél
Nőknél a stressz akár a menstruációs ciklust is befolyásolhatja, például rendszertelenséget és fájdalmasabb menstruációt okozhat, de nem ritka, hogy a menzesz el is marad.
Étkezési szokások
A stressz étvágynövekedéshez (stresszevés) vagy éppen étvágycsökkenéshez is vezethet. Ám ekkor nemcsak az a baj, hogy túl sokat vagy túl keveset eszünk, hanem az is, hogy a nehezebb élethelyzetekben nem biztos, hogy odafigyelünk arra, hogy jó minőségű tápanyag jusson a szervezetünkbe, így könnyen vitamin-, illetve ásványianyag-hiányunk lehet.
Az alvásminőség romlása, álmatlanság
Ha túl stresszesek vagyunk, gyakran nem tudunk elaludni, vagy az éjszaka során többször is felébredünk, és nem tudunk visszaaludni. A stressz legyőzésében azonban óriási szerepe van a pihentető alvásnak, és ha ez a zaklatott, feszültséggel teli nappalok miatt megint csak nem valósul meg, könnyen ördögi körbe kerülünk. Fontos, hogy megfelelő körülményeket teremtsünk a nyugodt pihenéshez, és iktassunk be olyan stresszkezelő módszereket, amelyek segítenek megbirkózni a ránk nehezedő nyomással.
