A nagy mértékű felmelegedés vagy gyors lehűlés arra kényszeríti a szervezetet, hogy gyorsan alkalmazkodjon. Ez a reakció fokozza az idegrendszeri aktivitást, amely miatt megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Ezt nehezebben viselik a szív- és érrendszeri betegek, hiszen az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció.
A szervezet megnövekedett terhelésére utalhat a fáradékonyság, az erős szívdobogásérzés, a szabálytalanabb bedobbanások, szívbillentyű-probléma esetén pedig a fokozódó ödémahajlam és nehézlégzés. Az időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulási aránya is.
A melegfront közeledtével csökken a vérnyomás, gyakoribbá válik a stroke, a szívinfarktus, a trombózis, az embólia, valamint a közlekedési balesetek száma is. Amikor stabillá válik a melegfront, érzékenyebbé válhatnak a sebek, a hegek, valamint gyakoribbá válhatnak a keringési zavarok és a reumatikus panaszok. A melegfront átvonulása után pedig a szívműködés és a légzés válik gyorsabbá, és megemelkedik a vérnyomás. A vérzéshajlam fokozódása miatt ilyenkor gyakoribb az orrvérzés, a gyomorvérzés, az agyvérzés, az embólia és a vérrögös érelzáródás kockázata. Az érzékenyebb szervezetek esetében felléphetnek gyulladások, lázas betegségek.
A kardiológus a következőket tanácsolja a szívbetegeknek:
1. Fokozott napvédelem: viseljenek a szabadban széles karimájú kalapot, napszemüveget és könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözéket, amely segít megelőzni a túlhevülést. Minél legyengültebb a szervezet, annál kevésbé ajánlott a legmelegebb órákat, a 11 és 15 óra közötti időszakot a tűző napon tölteni.
2. Bőséges folyadékfogyasztás: fontos a rendszeres vízivás, különösen fizikai aktivitás alatt és után. Ebből a szempontból még az olyan könnyű mozgásokat is figyelembe kell venni, mint a kertészkedés, az otthoni munka és a gyaloglás. A kánikulában azonban érdemes kerülni a túl sok koffeines italt és az alkoholt. Az idősebbekre fokozott figyelmet kell fordítani, ők ugyanis kevésbé érzik a szomjúságot, ezért gyakrabban kell figyelmeztetni őket az ivásra a dehidratáció elkerülése érdekében.
3. Rendszeres pihenés: szívbetegeknek még a legkönnyebb tevékenység esetén is ajánlatos rendszeres szünetet beiktatni. Ilyenkor érdemes leülni vagy lefeküdni, lezuhanyozni és regenerálódni.
4. A kimerültség és a hőguta beazonosítása: a meleg miatti kimerültség esetén fejfájás, szédülés, gyengeség, hányinger és sötét színű vizelet tünete léphet fel. Ezek jelentkezésekor fontos a pihenés és a hideg borogatás, érdemes ilyenkor ventilátort használni, esetleg légkondicionált helyiségbe menni. Hőgutára utalhat a gyors, gyenge pulzus és lélegzés, a zavarodottság, a kipirult, forró bőr és akár az eszméletvesztés is.
