Az elnöki tábornak a vasárnapi európai parlamenti választáson elszenvedett vereségét, és azt követően, hogy Emmanuel Macron államfő a nemzetgyűlés feloszlatása és előrehozott választások kiírása mellett döntött, a Szocialista Párt, a Kommunista Párt, a Zöldek és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország már hétfőn bejelentette, hogy közös jelölteket indítanak minden választókerületben, s ezt követően közös választási programot is kidolgoztak.
A 150 pont között olyan szociális intézkedések szerepelnek, mint a minimálbér 1600 euróra emelése, a közelmúltban elfogadott nyugdíjreform eltörlése és a nyugdíjkorhatár 60 évre csökkentése, a fizetéseknek és a nyugdíjaknak az infláció mértékében történő emelése.
A négy pártnak sikerült olyan nemzetközi kérdésekben is kompromisszumra jutnia, amelyek az elmúlt hónapokban megosztották a francia baloldalt.
A 2022-es nemzetgyűlési választásokat követően létrejött összefogást novemberben a Szocialista Párt felfüggesztette, amikor nézeteltérés támadt az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban közte és az összefogás vezető erejének számító, radikális baloldali Engedetlen Franciaország között, amely egyedüliként a francia pártok közül nem volt hajlandó terrortámadásnak nevezni a Hamász palesztin szervezet október 7-én Izraelben elkövetett támadásait, s a Gázai övezetben indított izraeli hadműveletet tette az európai parlamenti választásokat megelőző kampányának középpontjába.
A pénteken bemutatott választási program azonban „a Hamász terroristáinak mészárlásai” során elhurcolt túszok szabadon bocsátásáért való fellépésre szólít fel, elutasítja a Hamász „teokratikus tervét”, és követeli a „palesztin politikai foglyok szabadon engedését” is.
A másik vitás kérdés az ukrajnai háború volt a radikális baloldal és a mérsékelt baloldal között. Az Új Népfront azonban ígéretet tett arra, hogy „rendületlenül támogatja az ukrán nép szuverenitását és szabadságát”, és biztosítja Kijevnek a szükséges fegyverszállítmányokat.
A NATO-t érintő vitás kérdésekkel azonban nem foglalkozik a program, és egyelőre miniszterelnök-jelöltet sem nevezett meg az új baloldali szövetség. A posztra az elmúlt napokban bejelentkezett a radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon, aki saját táborában is megosztó személyiségnek számít oroszbarát kijelentései és az antiszemitizmust érintően kétértelmű megszólalásai miatt, s ezért a szocialisták nem támogatnák őt.
Az európai választásokon 31 százalékos támogatottsággal az élen végzett, és a felméréseket vezető Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja, Marine Le Pen a párt történetében először szövetségeseket keres a kormányzáshoz, és ígéretet tett arra, hogy pártja július 7-i győzelme esetén nemzeti egységkormányt alakít.
„Összefogunk minden franciát, jószándékú férfit és nőt, akiben tudatosodott az országunkban kialakult katasztrofális helyzet” – jelentette ki a Nemzeti Tömörülés korábbi és 2027-es elnökjelöltje.
A Le Pen által javasolt szövetséghez csatlakozott két nappal ezelőtt Eric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak vezetője. Ennek a pártnak az elődpártjához tartozott egykoron több jobboldal államfő is, a néhai Charles de Gaulle tábornok, Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy is. Bár Eric Ciottit egyetlen vezető konzervatív politikus sem követte, s a vezetőség kizárta őt a pártból, ő továbbra is elnöknek tekinti magát, s fellebbezést nyújtott be a leváltása ellen, ezt péntek este vizsgálja meg gyorsított eljárásban a bíróság.
Jordan Bardella, az RN miniszterelnök-jelöltje szerint a Nemzeti Tömörülés „legfőbb ellenfele” a nemzetgyűlési választásokon már nem Emmanuel Macron, hanem az egyesült baloldal lesz.
A politikai pártok felgyorsult átrendeződésével szembesülve először Emmanuel Macron államfő, majd Gabriel Attal miniszterelnök is elítélte a szerintük „természetellenes” megállapodásokat, s a centrista elnöki tábor támogatására kérték a mérsékelt bal- és jobboldali pártokat, a gaullistákat, a kereszténydemokratákat, a szociáldemokratákat és a Zöldeket a hárompólusú politikai rendszer megszilárdítása helyett.
Emmanuel Macron a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos csúcstalálkozóján a dél-olaszországi Borgo Egnaziában kijelentette, hogy „nem gyengült” meg a nemzetközi színtéren, annak ellenére, hogy valószínűleg a nemzetgyűlési választások után az ellenzékből nevez majd ki miniszterelnököt.
