A kelet-ausztrál vizekben élő cápákat vizsgálták az ausztrál Sunshine Coast Egyetem egy kutatásában. A kutatók több mint 60 év adatait elemezte a Queenslandi Cápakontroll Program jóvoltából. Kiderült, hogy a nagy fehér cápa, a tigriscápa, valamint a kékcápa-alkatúak mennyisége is csökkent, emellett egyes cápafajok, például a szirti cápák méretükben is kisebbé váltak. Ez pedig az ökoszisztéma szempontjából jelent súlyos problémákat.
Minél kisebb egy ökoszisztéma sokfélesége, annál sérülékenyebbé válik. Dr. Henderson szerint ezek a változások a partok közeli ökoszisztémák faji összetételében lejátszódó alapvető átalakulást jeleznek. „Ez pedig azt mutatja, hogy mi emberek a partközeli ökoszisztémákban az egész táplálkozási láncra jelentős hatással vagyunk” – mondta a kutató.
Rengeteg különböző faj létszámának egyensúlyát csak úgy lehet fenntartani, ha sokféle ragadozó lehet jelen. „A nagy fehér cápák, a tigriscápák vagy a szirti cápák egészen más zsákmányfajok populációira vannak hatással, ezek pedig az alattuk álló fajokét befolyásolják. Tovagyűrűzik a hatás” – tette hozzá a kutató. Ezek a változások mind a partok közeli, mind a távolabbi vizeken zajló nagy léptékű halászat eredményeinek tekinthetők. Emellett jelentős hatása volt a Cápakontroll Programnak is.
E program célja, hogy a strandokat megvédjék az emberre is támadó cápáktól, amelyet jórészt hálók kihelyezésével tettek meg. A hálók azonban nem válogatnak, ezért is üdvös volna más, csak a célzott fajokat távol tartó módszerekre áttérni. Ez ugyan elkezdődött már, ám jó volna felgyorsítani a programot, hogy megőrizhessék a parti ökoszisztémák épségét.
