Az Európai Unió Bírósága 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert „nem tartja tiszteletben” az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és az unión kívüli országok jogellenesen az unió területén tartózkodó állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Ezen kívül napi egymillió eurós bírságot is kirótt a testület hazánkra, ha késedelembe esik a büntetés teljesítésével.
A bonyolult megfogalmazás mögött megjelenik a valóság, vagyis a bíróság arra akarja kényszeríteni hazánkat, hogy ellenőrizetlenül engedjen be olyan idegen tömegeket, amelyekről azt sem tudjuk, hogy kicsodák. Van az ügynek egy taktikai háttere is. A döntés már az európai parlamenti választások előtt megszületett, de azt nem hozták nyilvánosságra. Pontosak tudták, hogy ez a mostaninál is nagyobb vereséget jelentett volna a migrációt támogató magyarországi globalista balliberális pártoknak.
Az egész történetnek éppen ez az egyik legborzalmasabb körülménye. Vagyis már messze nem arról van szó, hogy holmi európai értékeket kellene megvédeni, olyanokat, amelyek jobbá teszik az öreg kontinenst. Szó sincs erről. A bíróság a globalista politika eszközévé vált, gyakorlatilag és taktikailag egyaránt. A testület a brüsszeli bérbürokraták közegébe került, annak a küzdelemnek szerves részévé vált, amely a politikai fősodorral szembe menő erők legyőzését tűzte ki célul.
„A háborúban hallgat a jog” – mondták a rómaiak. Ami azt jelenti, hogy háború idején minden jogsértést következmények nélkül el lehet követni. Most háború van a globalisták és a patrióták között és a fősodor minden jogsértést el is követ, ami csak módjában áll. Kérdés azonban, hogy ezt meddig tehetik meg?
Azt viszont nem mondták a rómaiak, hogy a jognak szükségszerűen az egyik oldalra kell állnia, és mint harcoló félnek részt muszáj vennie a csatározásban. Miután ez most megtörtént, tulajdonképpen jogról már nem is beszélhetünk. A jogra való hivatkozás ebben az esetben a „fedősztori”, amelynek feladata elfogadtatni és kötelezővé tenni a jogellenességet.
Mert ugye az uniós szabályok szerint Magyarországnak meg kell védenie a schengen határt, ami jelen esetben az EU külső határa is Szerbia felé. Magyarországot most azért akarják megbüntetni, mert jogszerűen jár el.Ez csak az EU-ban történhet meg.
Ha jól megnézzük, akkor mi vagyunk az EU-ban az egyetlen olyan ország, amely következetesen saját érdekeit nézi, kül-, bel- és gazdaságpolitikáját nem rendeli alá holmi dogmáknak, ideológiáknak és idegen érdekeknek.
Teljesen igaza vanEva Vlaardingerbroek holland politikai kommentátornak, aki szerint Brüsszelben azért gyűlölik Magyarországot, mert a maga illiberális demokráciájának a gyakorlati megvalósításával sikereket ért el. Az egyik ilyen siker, hogy nem engedjük be azokat az embereket az országba, akik erre nem jogosultak. Már Magyarországgal példálóznak a nyugat-európai polgári pártok, amelyeknek, csak úgy, mint az ottani társadalmak jelentős részének, elege van a „migránssimogatásból”.
Ha Magyarországon is hasonló állapotok uralkodnának, mint mondjuk Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy Hollandiában, akkor nem lenne mivel az ottani helyzetet összehasonlítani. Akövetkező generációnak pedig a migránsokkal való együttélés már természetes lenne, hiszen ebbe nő bele. Mivel Magyarországon alapvetően más a helyzet, van összehasonlítási alap.
Van mitől félni az európai „nagyuraknak”. Mert egy friss felmérés szerint az európaiak 70 százaléka elutasítja további migránsok befogadását. És ez a mostani választáson is megmutatkozott. Nem csak Magyarországon.
Németországban a keményen migránsellenes Alternatívát Németországnak (AfD) a mostani európai parlamenti választásokon országosan a második legnagyobb párttá nőtte ki magát. A keleti tartományokban viszont az első helyen végzett. Ősszel három keleti tartományban lesznek választások, az előrejelzések szerint az AfD tarolni fog.
Ha csak addig be nem tiltják, a „jogi” eljárás már megkezdődött.
A szerző főmunkatárs
