Sütő-Nagy Zsolt
2024. június 17. hétfő. 15:22
Még a nyugati értékelések is visszafogottak a svájci békekonferencia eredményessége kapcsán, hiszen nem csupán az említett nagyhatalmak hiányoztak, de a záródokumentumot India és Brazília mellettSzaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, a Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság sem írta alá.
– Zelenszkij azt a célját nem érte el, hogy minden nagyhatalom a legmagasabb szinten képviseltesse magát, sokáig könyörgött azért, hogy Joe Biden amerikai elnök is részt vegyen ezen a konferencián, ám ő inkább kampánykörútra ment; Kína pedig egyáltalán nem is képviseltette magát, míg Oroszországot meg sem hívták. Valójában ez így nem egy békecsúcs volt, hanem sokkal inkább arról szólt, hogy Zelenszkij további adományokat, támogatásokat vár a háború folytatásához. Az Egyesült Államok mellett más országok is ajánlottak fel további fegyver és pénzügyi segítséget. Ezért is mondhatjuk, hogy ez valójában nem békecsúcs volt, hanem a háború folytatásának az egyik eleme, hiszen az erőforrások elnyerésére irányult, és nem a megegyezés útját kereste – állapította meg Deák Dániel.
Biden hiánya különösen fájó lehetett Zelenszkij számára, hiszen elsőszámú szövetségese csak alelnöki szinten képviseltette magát, ugyanakkor Magyarország aláírta a záródokumentumot.
– Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is elmondta, hogy a béke előmozdítása érdekében ennek a fórumnak nincs jelentősége. Az egyértelműen látszik, hogy a legfontosabb kérdés a háború vagy béke ügyében a novemberi amerikai elnökválasztás eredménye lesz, hiszen a republikánus jelölt, Donald Trump minden kampányeseményén elmondja, hogy ő azonnal lezárná ezt a háborút, és mindenféle anyagi és fegyverszállítást leállítana Ukrajna irányába.
Nem csupán az amerikai támogatás tűnik ellentmondásosnak, de az európai vezető politikusok sem várták meg a fórum végét, a német kancellár, Olaf Scholz mellett a legharciasabb háborúpárti, a francia elnök, Emmanuel Macron is gyorsan távozott Bürgenstockból.
– Az európai parlamenti választás eredménye már egy változást jelez Európában. Lehet érezni, hogy a békepárti erők több uniós tagállamban is komoly áttörést értek el. Különösképpen Franciaországban, ahol az európai parlamenti választás hatására előrehozott parlamenti választást is ki kellett írni. Minden előrejelzés és az európai parlamenti választás eredménye is azt mutatja, hogy Marie Le Pen pártja fogja megnyerni ezt a választást. Kérdés, hogy a Nemzetgyűlésben abszolúttöbbséget tudnak-e szerezni, de a franciaországi áttörés egy nagyon bíztató jel, hiszen eddig az egyik legháborúpártibb álláspontot éppen ők képviselték. Emmanuel Macron, francia elnök beszélt először arról, hogy NATO-katonákat kell küldeni Ukrajnába. Ha a hónapvégi francia választások eredménye is ezt a politikát gyengíti, akkor az egész Európa szempontjából változást hozhat, nem beszélve a novemberi amerikai elnökválasztásról. Az európai parlamenti választás egy erős jelzés volt az unió vezetőinek irányába, hogy jelentős változást várnak el a tagországok polgárai. Nem meglepő, hogy több meghatározó szereplő is csak le akarta tudni a részvételét ezen a svájci csúcson, de a kötelező körökön túl érdemi hozzáadott érték nem keletkezett.
