2019-ben a világ a koronavírus-járvány kitörésével egy teljesen új, addig még nem tapasztalt helyzettel találta szembe magát. Világjárványok ez előtt és feltehetőleg ez után is lesznek, azonban ez volt az első olyan járvány, amely során már a közösségi média is szerves részét képezte az életünknek. Amikor a világ gyógyszergyártói egyszerre futottak versenyt az idővel, úgy a napjainkban egyébként is trendnek számító oltásellenesség terjedése is megugrott, részben a közösségi médiának és a dezinformációnak köszönhetően.
Ám – ahogyan a Reuters oknyomozásából kiderült – nem minden vakcinaellenes kampány volt spontán, emberek által gerjesztett, volt amelyiket maga az Amerikai Egyesült Államok szervezte. A lap olyan információkra bukkant, amelyek szerint a Fülöp-szigeteken a járvány által egyébként is erősen sújtott, az oltást társadalmilag is nagy arányban elutasító országban a kínai vakcina elleni dezinformációs hadjáratot folytatott a Pentagon.
A lap legalább 300 olyan profilt azonosított az akkor még Twitterként ismert közösségi oldalon, amelyek mindegyikét a járvány csúcspontján, 2020-ban regisztrálták, és amelyek mindegyike olyan üzeneteket és posztokat osztott meg, amelyek kétséget igyekeztek ébreszteni a kínai, Sinopharm által gyártott vakcina hatékonyságát és biztonságát illetően. Ezek mellett a posztok többsége megkérdőjelezte a Kínából érkező maszkok és eszközök hatékonyságát is.
Ne bízz Kínában!
„A vírus Kínából jön, a vakcina Kínából jön – Ne bízz Kínában!” – írta 2020 nyarán egy bejegyzésben az egyik profil, tipikusnak számító bejegyzésében. Ez a poszt ugyan egy Fülöp-szigeteki profiltól származott, azonban hasonlóra bukkant a Reuters a közel-keleten is, ahol több olyan bejegyzés is született, amely szerint a kínai vakcina sertés-zselatinnal készül, így az ellenkezik az iszlámmal.
A kampány még Donald Trump elnöksége idején kezdődött, azonban a Pentagon a Biden-adminisztráció idején sem hagyta abba. A források megerősítették azt is, hogy a Pentagon számára tilos ilyen és ehhez hasonló kampányokat folytatni otthon, amelyre a lap sem talált bizonyítékokat. Ez azonban csak tovább fokozza az eljárás morális vetületeivel kapcsolatos kérdéseket.
Amerika mindenek előtt
Az eset jól mutatja, hogy habár dezinformációval általában az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei szoktak vádolni másokat, ez tőlük sem áll távol, még ha erről általában nem is cikkeznek a vezető baloldali médiumok.
A történet azért keltett akkora felháborodást, mert a kampány egyértelműen geopolitikai érdekből történt, egy olyan időszakban, amikor naponta tízezrek haltak meg a koronavírus-járvány miatt. A Fülöp-szigetek pedig különösen kitett volt a vírusnak, hiszen 2021-re a halálos áldozatok száma meghaladta a 48 ezret. A helyzet annyira komoly volt, hogy Rodrigo Duterte elnök belengette a börtön lehetőségét az oltást megtagadókkal szemben.
Több, a lap által megszólaltatott szakértő is védhetetlennek nevezte az amerikai hadsereg dezinformációs kampányát, valamint többen is kiemelték, hogy az alapvető szkepticizmuskeltés nem korlátozódott a kínai vakcinára, hiszen a kutatások szerint ha valaki elutasítja az egyik oltóanyagot, nagy eséllyel a másikat sem fogja elfogadni.
Több fülöp-szigeteki egészségügyi szakembert is sokkolt a katonai kampány híre, hiszen lényegében egy kiszolgáltatott és kétségbeesett társadalmat támadott a Pentagon, mindezt pedig geopolitikai előnyökért cserébe.
Amikor az emberélet nem számít
A Reutersnek nyilatkozó egyik forrás úgy fogalmazott, hogy a Floridából a hadsereg pszichológia hadviselésre szakosodott szekciójából indult hadművelet során nem foglalkoztak közegészségügyi szempontokkal, csupán egy cél lebegett a szemük előtt, hogy Kínát a sárba tapossák.
Miközben Peking saját készleteit és vakcináit is a világ rendelkezésére bocsájtotta, valamint nagyívű segélyprogramot futtatott a fejlődő országok megsegítésére, addig az Egyesült Államok vezetése megpróbálta aláásni a kínai vakcinát, közben pedig a saját háza táján egyértelműen az Amerika az első alapelvet követte. Az ország által el nem használt oltóanyagok árát nem korlátozta, így a gyógyszergyártók azt jóval drágábban kényszeríthették a szerencsétlenebbül járt országokra.
A propaganda-hadjáratot a védelmi minisztérium szóvivője is elismerte, azonban további részleteket senki sem közölt a művelet érzékenysége miatt. Az azonban biztos, hogy a Biden-adminisztráció is érdekelt ezekben a kampányokban, hiszen ahogy a lap megtudta, a Pentagon titkos propaganda-erőfeszítései folytatódni fognak. Egy tavalyi, stratégiai dokumentumban a Pentagon vezető tábornokai azt írták, hogy az Egyesült Államok hadserege alááshatja az olyan ellenfeleket, mint Kína és Oroszország, „a közösségi médiában terjesztett dezinformációkkal, hírnek álcázott hamis narratívákkal és hasonló felforgató tevékenységekkel, hogy gyengítse a társadalmi bizalmat a kormányzat irányába”.
Februárban pedig az a vállalkozás, amelyik az oltásellenes kampányon dolgozott – a General Dynamics IT – 493 millió dolláros szerződést nyert. Küldetése: továbbra is titkos befolyási szolgáltatásokat nyújtani a hadsereg számára.
