– A magyar elnökség nem ígér csodát, de ígéri egyes területeken a továbblépést, más területen a változás lehetőségét – közölte, s egyúttal jelezte, hogy a pragmatizmusra kell törekedni. – Együtt ahol lehet, egyedül ahol kell – fogalmazott.
Mint mondta, egy rendkívüli helyzetben tölti be Magyarország a soros elnöki tisztségét, hiszen a szomszédunkban háború zajlik, miközben a tagállamokat egy sor gazdasági és társadalmi válság sújtja, és gazdaságilag az EU-t a leszakadás fenyegeti.
Mint kiemelte, Magyarország erős felhatalmazáson alapuló markáns Európa-politikát követ. A kormány esélyként tekint az elnökségre: esélyként arra, hogy hazánk irányt mutasson ebben a kihívásokkal teli világban az EU-nak.
A tárcavezető hozzátette: mindemellett ez az átmenet féléve, amikor leköszön a régi, és feláll az új bizottság, valamint amikor megkezdi a munkáját az új parlament, amelynek ki kell alakítani bizottsági struktúráját.
Az átmenet ellenére számos kérdést tovább kell vinni. Több mint 120 áthúzódó jogalkotási dossziéra számít Magyarország. Egyébként a sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy összesen 177 eseményt szerveznek, köztük 16 informális miniszteri ülést és két csúcstalálkozót.
Bóka János elmondta: az EU-nak mindenekelőtt Európa békéjét és biztonságát kell szolgálnia.
– Elnökségünk minden prioritása ebben a keretben értelmezendő. Hét prioritás van. Ilyenek például az EU versenyképességének javítása, a gazdasági növekedés, a védelmi ipar megerősítése és a védelmi innováció támogatása, új partnerségi megállapodások megkötése a szomszédos országokkal a határok védelme, a migráció fékezése érdekében, továbbá a bővítési folyamat felgyorsítása.
Hangsúlyozta: a programunk kialakítása előtt az összes tagállammal, tagjelölttel és megannyi európai ernyőszervezettel folytattak tárgyalásokat. Vagyis egy szinte példa nélküli felkészülés előzte meg a magyar soros elnökséget.
A teendők sorát azzal folytatta, hogy enyhíteni kell a belsőpiac egyenetlenségein, át kell gondolni az uniós agrárpolitikát, és támogatni kell a gazdákat, a demográfiai kihívások kezelését pedig minden formában és fórumon napirendre kell venni.
Kiemelte: Magyarország kezdeményező szerepre törekszik, nem elégszik meg azzal, hogy lekövesse az eseményeket; hogy pusztán reagáljon a történésekre.
– A magyar elnökség célja a Schengeni-bővítés folyamatának lezárása Romániával és Bulgáriával – folytatta, majd egy másik példát említett: Magyarország elkötelezett a gyógyszercsomagról szóló tárgyalás lezárását illetően. Ennek célja az uniós gyógyszerbeszerzés, -finanszírozás és -fejlesztés támogatása.
További cél, hogy az EU aláírja a mesterséges intelligenciáról szóló határozatot, melynek célja az új technológia határok közé szorítása egyebek mellett a demokrácia védelme érdekében.
Beszélt arról is, hogy az EU-bővítéséről régóta folynak a tárgyalások, és végre ütemtervet kell kapniuk a nyugat-balkáni országoknak, amelyek felvételében jóideje nem történt előrelépés.
Végezetül leszögezte: különösen az elmúlt hónapok szomorú eseményei miatt az elnökség az antiszemitizmus elleni küzdelem ügyét is felkarolta. Ez egyfelől az európai zsidó kultúra támogatását, másfelől az antiszemitizmus minden formája elleni harcot jelenti.
– Tehát az elnökség a valódi problémákra valódi megoldásokat keresi – szögezte le a miniszter.
