Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök nem zárta ki a nagy hatótávolságú fegyverek szállítását „a világ azon régióiba, ahol csapásokat mérnek az adott államok érzékeny létesítményeire, amelyek ezt Oroszország ellen teszik”. Később Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy a szövetség nukleáris robbanófejeit riadókészültségbe helyezhetik.
„Természetesen a szövetség eszkalációs iránya nyilvánvaló. Az önjelölt nukleáris szövetség, ez a »NATO-kotéria« egyre inkább kezdi csörgetni a fegyvereit. Nem retorikusan kellene reagálni, nem szó szerint reagálni minden Brüsszelből vagy más NATO-fővárosból érkező jelzésre, hanem szisztematikusan a saját napirendünkön kellene dolgoznunk, beleértve a saját biztonságunk megerősítését, többek között katonai eszközökkel, nem kizárva a nukleáris komponenst sem. Mindez kiemelt figyelmet kap” – mondta a miniszterhelyettes.
Rjabkov hozzátette, hogy Oroszország „továbbra is így fog eljárni”, megjegyezve, hogy „ezek az urak végül is nem értenek más nyelvet, csak az erőét”.
„Természetesen Ázsiában és Latin-Amerikában is vannak legközelebbi partnereink, akikkel a biztonsági helyzetet érdemben dolgozzuk ki, nem csak az értékelések cseréjének szintjén” – hangsúlyozta. Ez továbbra is meg fog történni, de mindezt a szuverén választásuk és azon kötelezettségek teljes tiszteletben tartásával teszik, amelyeket partnereiknek más nemzetközi szerződésekből fakadóan kell teljesíteniük, beleértve azokat is, amelyeknek az Orosz Föderáció nem részese.
Mint Rjabkov rámutatott, ebben nincs „semmi újdonság”.
„Az ilyen jellegű téma számos partnerünkkel való profilkapcsolatokban jelen van” – tisztázta.
Washington korábban engedélyezte a kijevi rezsimnek, hogy rakétáival és tüzérségével orosz területeket támadjon. Vlagyimir Putyin orosz elnök „aszimmetrikus választ” ígért, és Moszkva a világ más régióiban is olyan akciókat jelentett be, amelyek fenyegethetik Oroszország ellenfeleit.
