A romok az Al Sinniyah-szigeten rejtőztek, amely a Khor Al Bidiyah-félsziget nyugati részén található kis szigetcsoport része. Az itt végzett korábbi kutatások egy gyöngyhalász falut és egy kolostort tártak fel, amely a legutóbbi ásatási szezon középpontjában állt.
A régészek nagyon meglepődtek, amikor egy nagyobb település nyomaira bukkantak, ahol a lakottságra utaló, legkorábbi jelek a 4. századból származnak, amelyek a vizsgálatok szerint az 5. vagy 6. században érték el a csúcspontjukat.
A csapat nagyméretű, mintegy harminc négyzetméteres, félig urbanizált bérházak nyomait is feltárta, amelyeket keskeny sétányok mellett zsúfoltak össze. A kutatók szerint a most felfedezett település az ókori arab szövegekben leírt Tu’am eddig elveszettnek hitt városa lehet. Ahogy arra a tudósok emlékeztetnek, Tu’am egy regionális főváros volt az Öböl partján, amely gyöngyhalászatáról és drágakő-kereskedelméről volt híres.
Tu’am népessége egy pestisjárvány és a regionális feszültségek következtében indult hanyatlásnak, majd hamarosan elhagyatottá vált. Úgy tűnik, a környéken található tömegsírok alátámasztják a pestisről szóló történelmi beszámolót, mivel a csontvázmaradványok nem mutatnak traumára vagy erőszakos halálra utaló nyomokat.
Régészeti munkánk során az Emírségek öböl menti partvidékén a valaha talált, messze legnagyobb települést fedeztük fel. Ráadásul pontosan megfelel a korai iszlám földrajzi forrásokban leírt város korának, tehát egyértelműen egy nagyon fontos helyről van szó. Soha senki nem találta még meg – mondta Tim Power, az Egyesült Arab Emírségek Egyetemének professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak.
Hozzátette, hogy bár nem találtak megdönthetetlen bizonyítékot (például a város nevét viselő feliratot), nem találtak a tengerparton más jelentős települést ebből az időszakból, amely megerősíti azt az érvet, hogy a település Tu’am. A szakemberek szerint ez egy egyszerű kizárásos folyamat.
