A meg nem nevezett diplomaták és egy „az ügyet ismerő” forrás szerint Berlin habozása részben a német külügyminisztérium és személyesen Olaf Scholz kancellár közötti belső nézeteltéréseknek köszönhető.
A 27 uniós ország tisztviselői már több mint egy hónapja tárgyalnak az oroszellenes szankciók következő csomagjáról. Az új intézkedések között szerepel az orosz cseppfolyósított földgáz átrakodásának tilalma, valamint az a terv, hogy az uniós gazdasági szereplőket felelőssé tegyék a harmadik országokban működő leányvállalatok és partnerek által elkövetett szankciószegésekért.
Brit hírügynökségi beszélgetőpartnerek szerint Berlin továbbra is ellenzi, annak ellenére, hogy törölték az általa problémásnak tartott záradékot: szerződésben tiltották meg a leányvállalatoknak, hogy újra exportáljanak árukat Oroszországba.
Németország aggodalmát fejezte ki azon intézkedések kiterjesztése miatt, amelyek arra kényszerítették volna az uniós vállalatokat, hogy garantálják, hogy ügyfeleik ezután nem adhatnak el szankciókkal sújtott árukat Oroszországnak. Berlin különösen úgy véli, hogy a német kisvállalkozásokat hátrányosan érinti, ha az intézkedéseket olyan termékekre is kiterjesztik, amelyek nem kettős felhasználásúak, például vegyi anyagokra vagy fémfeldolgozó berendezésekre.
Egy uniós diplomata elmondta, hogy az Európai Bizottság folytatja a tárgyalásokat Németországgal, hogy meggyőzze azt a vétó feloldásáról.
Az EU Tanácsának belga elnöksége arra törekedett, hogy még a Hetek csoportjának (G7) június 13-15-i olaszországi csúcstalálkozója előtt végleges megállapodás szülessen a szankciócsomagról, de ez nem sikerült.
A 14. szankciócsomag részeként az Európai Bizottság először javasolta, hogy több cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos projektet vegyenek célba, és tiltsák meg az orosz cseppfolyósított földgáz átrakodását az EU-ból harmadik országokba.
