Egy, a Nature Human Behavior című folyóiratban most megjelent kínai tanulmány ugyanakkor emelte a tétet, és még megbízhatóbb következtetésekkel szolgál a témában. Egészen pontosan egy genetikai vizsgálati módszert, úgynevezett mendeli randomizációt alkalmaztak a kutatók, amely nagyon leegyszerűsítve anélkül kínál lehetőséget potenciális ok-okozati összefüggések feltárására, hogy klinikai kísérletet kellene hozzá lefolytatni.
A sajt még a gyümölcsöket is lepipálja?
A kínai kutatócsoport nyolc európai adatbázist, azokon keresztül pedig több millió ember adatait használta fel a tudományos munkához. Elemzésük során kimutatták, hogy a mentális jóllét potenciálisan segíthet hosszabb és egészségesebb életet élni, függetlenül az egyén társadalmi-gazdasági helyzetétől. Mi több, a kutatás arra is választ keresett, hogy milyen tényezők alapozhatják meg a mentális jóllétet, annál fogva pedig az egészséges öregedést. Sőt, ezeket osztályozták is jelentőségük alapján. A rendszeres sajtfogyasztás például 3,67 százalékos pozitív értéket kapott a hosszú egészségmegőrzéshez való hozzájárulását kifejezendő. Csak az összehasonlítás kedvéért, a dohányzásra 4,56 százalékos negatív, a gyümölcsfogyasztásra pedig 1,96 százalékos pozitív értéket határoztak meg a kutatók. Érdekesség, hogy volt olyan tényező, amelynek károsító hatása a dohányzásét is messze felülmúlta: a tévénézésre fordított idő 7,39 százalékos negatív értékkel bizonyult a lehető legrosszabb szokásnak az egészséges öregedés szempontjából.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a mentális és fizikai egészség közötti kapcsolat feltárása rendkívül komplex feladat, és nincs olyan kutatás, amely képes lenne minden egyes lehetséges befolyásoló tényezőt számba venni. Ezzel együtt saját vizsgálatukat aprólékosnak és kimerítőnek ítélik meg, következtetéseik pedig – legalábbis az európai származású lakosságra nézve – szerintük megalapozottnak tekinthetők. Persze annak eldöntése, hogy a sajtfogyasztás pozitív hatása miként szárnyalhatja túl ilyen jelentős mértékben például a gyümölcsbevitelét, további kutatásokat igényel.
A sajt is belefér a kiegyensúlyozott étrendbe
Mindenesetre a ScienceAlert cikke megemlíti, hogy noha a magas zsírtartalmú ételeket általában véve egészségtelennek tekintjük, egyes korábbi kutatások szerint a mérsékelt tejtermékfogyasztás segíthet csökkenteni a koleszterinszintet, továbbá a szív-érrendszeri megbetegedések és a korai halálozás kockázatát. Persze itt is különbséget kell tenni a tejtermékek között. Az olyan teljes zsírtartalmú tejből készült élelmiszerek, mint például a jégkrémek, romló mentális egészséggel mutatnak kapcsolatot. Bizonyos típusú sajtok viszont jól illeszkedhetnek egy kiegyensúlyozott étrendbe. Egy közelmúltbeli japán tanulmány például arra az eredményre jutott, hogy a rendszeres sajtfogyasztás jobb kognitív funkciókkal hozható kapcsolatba, míg más kutatások szerint a sajtok képesek aktiválni az agy örömérzetért felelős dopaminrendszerét.
Mindent egybevetve tehát egyre több tudományos bizonyíték igazolja, hogy aki a sajtot szereti, testével és elméjével is jót tesz. Ha pedig hosszú és egészséges életre vágyik, igenis érdemes lehet néha engednie a kísértésnek, hogy egy kis sajtot reszeljen az ebédre kifőzött tésztára.
