2018-ban az Európai Űrhivatal Mars Express műholdja olyan mélybeli radarjeleketészlelt a Mars déli sarkvidéke alatt, amelyekből akkor úgy tűnt, felszín alatti vízréteg állhat a háttérben. A Cornell Egyetem egy új, egészen egyszerű magyarázattal állt elő – tájékoztatott az ng.24.hu.
A felszín alá hatoló radarjeleket arra lehet használni, hogy a mélybeli rétegeket, különféle típusú kőzeteket vagy ásványkincseket felismerjük. A visszaverődő jel erőssége attól függ, hogy egy adott réteg mennyire sima vagy egyöntetű. Ez azt jelenti, hogy egy radaron fényes rétegről joggal feltételezheti az ember, hogy ott valami folyadék lehet.
A radarjelek, amelyekből kiindult az egész jég alatti tó feltételezés, olyan, a jeleket igen erősen visszaverő felületről árulkodtak, amelyre a szakemberek számára a leginkább tetszetős magyarázat az volt, hogy vízréteg lehet. Ez különösen azért tűnt kézenfekvőnek, mert például az Antarktika jégrétegének mélyén lévő vízlencséket is így lehet a legkönnyebben meglátni.
Volt, aki felszín alatti vulkáni hő maradékával magyarázta, volt, aki pedig a víz rendkívüli sótartalmával. Később született olyan elmélet, amely szerint nem víz, hanem agyagréteg lehet a mélyben.
Az új magyarázat sokkal prózaibb: a kutatók szerint egészen egyszerűen interferenciáról lehet szó. A radar felbontása, vagyis az, hogy milyen méretű részleteket tesz láthatóvá, határt szab a rétegekről kapott képnek is.
A kutatók sok ezer különböző, ám a marsi sarki jégsapkában valóban lehetséges rétegződést vizsgáltak számítógépes szimulációk révén. Ezek azt mutatták, van olyan helyzet, ami a 2018-as mérések során kapott eredményt adja.
Az interferencia alapú magyarázathoz nincs szükség semmiféle további extrém körülményre, és ezzel az elképzeléssel az összes olyan radarmérés eredményét meg lehet magyarázni, amelyet a marsi déli sarkvidéken mutatott a Mars Express radarja.
