Növekszik az atomháború valószínűsége, Vlagyimir Putyin Oroszország nukleáris doktrínájának lehetséges módosításáról beszélt csütörtökön Vietnámban, miközben a NATO is az atomkészültség növelését lengette be. A lengyel elnök arra kérte az Egyesült Államokat, hogy tároljanak nukleáris fegyvereket lengyel földön, Stockholm pedig megszavazta azt a megállapodást, amely lehetővé teszi amerikai atomtöltetek mozgatását és elhelyezését svéd területen.
Nem erről volt szó
Az elmúlt évtizedekben Svédország egyértelműen atomfegyver-ellenes és a nukleáris leszerelés melletti álláspontot képviselte, 1972-ben a világháború után indított saját atomprogramját is megszüntette. Bár 2022-ben a NATO-tagsági kérelem beadásával feladta semlegességét az ország, közel két évig azt kommunikálta Stockholm, nem enged atomfegyvert az ország területére. Ezt az álláspontját már a 2024. márciusi csatlakozás előtt feladta, amikor az Egyesült Államokkal kétoldalú tárgyalásokat kezdett katonai együttműködésről.
Csaknem hatórás parlamenti vita után, a Riksdag elsöprő többséggel június 18-án megszavazta a DCA-megállapodást (Defence Cooperation Agreement ), amely 17 bázis és gyakorlóterület használatára jogosítja fel az amerikai hadsereget Svédországban, és nem tartalmaz olyan kitételt, amely tiltaná az atomfegyvereket. Azaz akár atomtöltettel ellátott hadihajók is behajózhatnak svéd vizekre, vagy berepülhetnek az ország légterébe nukleáris fegyvereket hordozó repülőgépek. Csak a marxisták és a zöldek szavaztak a javaslat ellen, elsősorban azért, mert nincs benne a nukleáris fegyverek kizárásáról szóló klauzúra, valamint amiatt, mert az amerikai katonák beengedésével szerintük Svédország elveszti szuverenitását.
Valahol lennie kell az atomnak
Ulf Kristersson miniszterelnök már korábban kijelentette, hogy az atommentesség csak békeidőben érvényes, háborúban nem.
Az egész NATO profitál abból a nukleáris ernyőből, amelynek léteznie kell a demokráciákban mindaddig, amíg az olyan országok, mint Oroszország, rendelkeznek atomfegyverrel – mondta akkor Kristersson a svéd közrádiónak. Stefan Olsson, a Riksdag külügyi bizottságának kormánypárti tagja, korábbi biztonságpolitikai szakértő úgy véli, Svédország nem engedheti meg magának, hogy nemet mondjon az amerikai atomfegyverekre, ráadásul NATO-tagként felelős az elrettentésért is.
Valahol ezeknek az atomfegyvereknek lenniük kell. Jó, hogy vannak más országok is, amelyek így gondolkodnak. Az viszont furcsa, hogy egyeseknek nem kell viselniük ezt a terhet – mondta el a Dagens Nyheter napilapnak Olsson, utalva Lengyelországra, illetve a két alapító tag Dániára és Norvégiára. Pal Jonson védelmi miniszter a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a felek közös érdeke, hogy a megállapodás mihamarabb hatályba lépjen; a kormány célja, hogy ez már augusztusban megtörténjen.
