A szervezet arra figyelmeztetett, hogy az alacsony születési ráta súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat.
Az OECD emlékeztetett: a népességet akkor lehet állandó szinten tartani, ha egy nőre 2,1 gyermek jut. A szervezet szerint az alacsonyabb arányszám az egyre jobban elöregedő népességgel és ezáltal a dolgozó népesség alacsonyabb arányával fenyeget. Ez a kormányok számára magasabb kiadásokat eredményez.
Az adatok szerint 1960-ban Németországban a nők átlagosan 2,4 gyermeket szültek. Az átlag 2022-ben alig 1,5. A legalacsonyabb születési arányszám az 1990-es évek közepén volt, 1,2 gyermek jutott egy nőre. Az OECD szerint ez a kelet-németországi születések visszaesésének volt köszönhető az újraegyesítés után. Az OECD szerint Dél-Koreában különösen alacsony a születési ráta. Az ottani nőknek tavaly átlagosan 0,7 gyermekük született.
Az OECD szerint a nők manapság egyre később vállalnak gyermeket. Az anyák 2000-ben átlagosan 28,6 évesek voltak, amikor szültek. 2022-ben viszont átlagosan 30,9 évesek. Németországban az átlagéletkor ugyanebben az időszakban 28,8 évről 31,4 évre emelkedett.
Stefano Scarpetta, az OECD munka- és szociális ügyekért felelős részlegének vezetője szerint az OECD-országok számos forrást használnak fel a családok támogatására. Ennek ellenére: „A gyermekvállalás gazdasági költségei és a hosszú távú pénzügyi bizonytalanság továbbra is erősen befolyásolja a szülővé válásról szóló döntést”.
Ahhoz, hogy az emberek könnyebben vállaljanak gyermeket, az államoknak átfogó és megbízható támogatást kell nyújtaniuk a családoknak. „Ez magában foglalja a megfizethető lakhatást, a munka és a családi élet összeegyeztetését segítő családpolitikákat, valamint a nők számára a jó munkahelyekhez és karrierlehetőségekhez való hozzáférést elősegítő egyéb politikákkal való összhangot.”
