Bóka János az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján kifejtette: az Európai Bizottság az elmúlt öt évben a zöldátmenetet alapvetően nem az európai iparral és a gazdasági szereplőkkel, valamint a polgárokkal együttműködésben akarta keresztülvinni, hanem éppen ellenükben. Ugyanez a helyzet a közös mezőgazdasági politikával, a zöldátmenet szempontjából az Európai Unió a probléma és nem a megoldás része. Az európai gazdatüntetések és általában véve a mezőgazdaságból élők és a mezőgazdasági szektor megnyilatkozásai azt jelzik, hogy e tekintetben is változásra van szükség – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a migrációs politika egy másik terület, amellyel kapcsolatban az Európai Uniónak át kell gondolnia azt, hogy a lezáruló intézményi ciklusban elfogadott migrációs paktum valóban kezeli-e a migrációs válság kihívásait.
„Magyarország szerint nem ez a helyzet, és a magyar kormány úgy véli, hogy a külső határok hatékonyabb védelmére és stratégiai partnerségi megállapodásokra lenne szükség a partnerországokkal, származási és tranzitországokkal. Amennyiben ezeket az elemeket látjuk visszaköszönni a stratégiai menetrendben, akkor elmondhatjuk, hogy az reagál az európai parlamenti választások eredményére. Ha nem ez a helyzet, akkor az európai intézmények, az európai választók akaratának a figyelmen kívül hagyásával ugyanazt a politikai vonalat kívánják folytatni, amelyet az elmúlt öt évben vittek” – hívta fel a figyelmet.
Bóka János elmondta továbbá, hogy Magyarország – annak ellenére, hogy egy nehéz kihívásokkal terhelt időszakban fogja ellátni az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját – felkészült az elnökségre, és átfogó konzultációk alapján sikerült egy olyan elnökségi programot kialakítani, amely alkalmas lesz arra, hogy az Európai Unió jövőjét meghatározó kérdésekben politikai párbeszéd alakuljon ki a tagállamok és az intézmények között.
Mint beszámolt róla, a keddi tanácsülés napirendjén szerepelt annak a javaslatnak a megvitatása, amely lehetővé tenné azt, hogy az Európai Unió tagállamaiban a külföldi államok által végzett befolyásolási tevékenység átláthatóbb keretek között folyjon. Mint mondta, Magyarország számára ez a kérdés azért fontos, mert „közvetlen belpolitikai tapasztalat van otthon arról, hogy milyen veszélyt jelent egy tagállam belpolitikai folyamatainak a befolyásolása külső szereplők által, illetve, hogy ez a befolyásolási folyamat milyen áttételeken keresztül, milyen módon rejtve valósulhat meg”.
„Mindannyiunknak az az érdeke, hogy a választópolgárok valamennyi releváns információ birtokában felelősségteljesen hozhassák meg politikai döntéseiket, és ennek érdekében létfontosságú az, hogy ez a befolyásgyakorlás, illetve a befolyásszerzés átlátható módon történjen” – húzta alá.
A tanácsülésen ugyancsak sor került Magyarország újabb meghallgatására a 7. cikk szerinti eljárás keretében. Bóka szerint a meghallgatásra az európai parlamenti választási kampányt követően kerül sor, amelyben „az eljárás kiemelt szerepet kapott”.
„Az a fajta politikai nyomásgyakorlás, amely a hetes cikkes eljárásban, illetve a hetes cikkes eljáráshoz kapcsolódóan történik, gyakorlatilag tavaly december óta zajlik, és a hetes cikkes eljárás folytatását, illetve egy új szakaszba léptetését intézményi és tagállami vezetők, illetve az Európai Parlament és annak képviselői gyakran hozzák összefüggésbe azzal, hogy Magyarország egyes politikai, illetve jogalkotási kérdésekben milyen álláspontot foglal el. Nekem az a reményem, hogy ez a fajta durva politikai kommunikáció az európai parlamenti választás végeztével enyhülni fog” – mondta a miniszter. Hozzátette, arra nincs sok remény ugyanakkor, hogy az eljárás politikai jellege változna a jövőben.
Mint mondta, a meghallgatás során lehetősége nyílt, hogy téves információkat korrigáljon például a Szuverenitásvédelmi Hivatal, a gyermekvédelmi törvény, illetve bizonyos magyar jogalkotás tartalma és az intézményrendszer működése szempontjából. „Bízom benne, hogy az új információk árnyalják azt a pontatlan és kiegyensúlyozatlan képet, amelyet egyes tagállamokban és intézményekben a nyugat-európai sajtójelentések és beszámolók alapján Magyarországról alakítottak ki – jelentette ki.
Ukrajna tekintetében hangsúlyozta: lehetséges, hogy született egy G7-államok közötti megállapodás az ország támogatására szánt további hitelről, illetve ennek európai uniós intézményrendszeren keresztüli biztosításáról, de a tagállamoknak ezzel a megállapodással kapcsolatban még számos további tisztázásra lesz szükségük.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Bóka a tanácsülésen kiemelte: az Európai Tanácsnak egy kiegyensúlyozott szöveget kell elfogadnia, amely tekintettel van az összetett helyzetnek valamennyi dimenziójára, és megakadályozza a konfliktus további eszkalációját.
