Az alapításának hetvenedik évfordulóját egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepli meg a PIM, amelynek első részén, A halandóság törékeny arcai kiállításon a múzeum Művészeti Tárának fotógyűjteményébe nyerhetnek bepillantást a látogatók. A mintegy negyvenezer tételt számláló archívum országosan a legnagyobb írói képi adatbázis. A kiállítás első része, a június 23-án bezárt Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi az archív írói arcképekre helyezte a hangsúlyt.
A most nyíló tárlat a PIM fotósainak – Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Gál Csaba, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor és Birtalan Zsolt – 1958 és 2024 között készült különleges, fekete-fehér és színes íróportréit mutatja be, emellett ízelítőt nyújt Berekméri és Birtalan közel hetven év eltéréssel a múzeum tereiben készített művészfotóiból. A múzeumi fotográfus foglalkozása különleges kiváltsággal ajándékozza meg: az utókor az ő szemével nézi a valaha volt tárlatokat, és az ő objektívjén keresztül látja a múzeumba ellátogató szerzőt.
Az érdeklődők eddig jórészt ismeretlen képekkel találkozhatnak a tárlaton: kiderül, hogy az elmúlt évtizedek alatt mely írók, költők fordultak meg a múzeumban, a fotósok kiket kaptak lencsevégre süppedős fotelben vagy magányos széksorok között, kiket fotóztak előadás közben vagy kiállítási enteriőrben, kikről készülhetett felvétel saját otthonukban vagy otthonuk ablakában. De megtudhatják azt is, hogy mely íróink szerepeltek együtt megrendezett, tréfás csoportképen és miért.
A múzeum első saját fényképésze szerencsés módon a huszadik századi magyar fotóművészet egyik legjelentősebb alakja Berekméri Zoltán volt, aki, bár portrét ritkán készített, több művészfotójának, így a híres Én (1972) című önarcképének is témája lett a PIM belső enteriőrje. Az ő munkásságára fókuszál a június 27-én, csütörtökön 18 órától induló elsőtárlatvezetésa kiállításban, amely során Zsuppán András újságíró, valamint a kurátorok, Kovács Ida és Kemény Aranka mutatja be Berekméri PIM-hez kötődő fényképeinek legjavát, és azt is, hogy utódai, a múzeum későbbi fotósai egészen napjainkig, hogyan fogták fel ugyanezt a hivatást.
Emellett megtekinthető lesz Flesch Bálint néhány író-arcképe, aki szinte a semmiből teremtett modern fotólabort a múzeumban, Bókay László riport-jellegű fényképei, Dobóczi Zsolt és Gál Csaba az arc karakterét megragadó képei, míg Belciza László Gábornak az Arany 200 Emlékév eseményeihez kapcsolódóan készített portréi láthatóak.
A kiállítás 2024. december 15-ig látogatható.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György
