Annak ellenére, hogy Koszovó csatlakozni szeretne a NATO-hoz, az belátható időn belül nem fog megtörténni. Ezt mondta Nemanja Sztarovics szerb munkaügyi, foglalkoztatási, veteránügyi és szociális miniszter a Kosovo Online-nak. A tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy négy NATO-tagország el sem ismeri Pristina függetlenségét.
Külön kiemelném például Spanyolországot, amely a legkisebb lépést sem engedi megtenni ebbe az irányba – értékelte a helyzetet Sztarovics.
A tárcavezető kijelentette, hogy egy ideje Pristina elfogadta a NATO-csatlakozásról szóló cselekvési tervet. Ez határozza meg azt a három lépést, amely odáig vezethet, hogy tag legyen. Az első pont a teljes jogú tagság megszerzése az Adriai Charta szervezetben, amely felkészíti a jelölteket vagy a tagságra vágyókat. A második lépés a Békepartnerség programhoz való csatlakozás, a harmadik pedig a teljes jogú NATO-tagság lenne.
El kell azonban mondanom, hogy már több éve nagyon hatékonyan megakadályozzuk, hogy Pristina az Adriai Charta teljes jogú tagjává váljon. Ezzel gyakorlatilag az első lépésnél megállítottuk Pristinát – mondta a szerb tárcavezető.
Pár hete lett egyébként a NATO Parlamenti Közgyűlésének társult tagja Koszovó. Albin Kurti miniszterelnök pedig egyértelmű célként jelölte meg, hogy országa csatlakozzon a katonai szövetséghez.
Elemzők ugyanakkor úgy értékelik, hogy Pristinának a NATO-csatlakozás előtt számos lépést kell még megtennie, és mindenekelőtt normalizálnia kell kapcsolatait Belgráddal.
Ez azonban nem lesz könnyű, hiszen az Európai Unió által szervezett dialógus szinte teljesen megrekedt, noha a hírek szerint hamarosan újra egy asztalhoz ülhetnek a szerbek és a koszovói albánok Brüsszelben.
Dragoszlav Raseta, az Új Harmadik Út szervezet kutatója ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a döntés, hogy Koszovó a NATO társult tagja lett, „előrelépés a végső cél felé, hogy Koszovó a NATO részévé váljon”. Az út viszont hosszú és rögös lesz.
Még tíz lépés van hátra a célig. A NATO erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az elkövetkező években Koszovó védelmi képességeit a NATO szabványaihoz igazítsa. Koszovó biztosan nem lesz a katonai szövetség része a Belgráddal fenntartott kapcsolatok normalizálása és az európai integráció felé vezető úton történő előrelépés nélkül – hangsúlyozta Raseta. Hozzátette: a NATO társult tagjának lenni csak szimbolikus jelentőséggel bír.
A szerbek még emlékeznek az 1999-es bombázásokra, amikor is a katonai szövetség több hónapon keresztül támadásokat hajtott végre az akkori Jugoszlávia ellen. Ezért a balkáni ország lakossága és az államvezetés is elutasítja a NATO-hoz való csatlakozást, még akkor is, ha Belgrád kimondott célja, hogy az EU teljes jogú tagja legyen.
A szerbek Koszovót sem ismerik el önálló államként, ezért Pristina NATO-tagsága is elfogadhatatlan a számukra, ahogyan az is, hogy más nemzetközi szervezetekhez csatlakozzanak.
Belgrád eközben többször is rámutatott, hogy a koszovói szerbek már olyan körülmények között élnek, amelyek a mai Európában teljesen elfogadhatatlanok, vagyis „mint egy gettóban”.
