Robert Redfield virológus, aki 2018 és 2021 között volt az ügynökség igazgatója, azt is megjegyezte, hogy amennyiben mutálódna és az embereket is megfertőzné, a madárinfluenza „jelentős halálozással” járna, és egy pandémia halálozási aránya jóval meghaladhatja a Covid–19 esetében tapasztaltakat.
Számos influenzavírus fertőzi a vadon élő madárpopulációkat szerte a világon, de ezek többsége nem jelent komoly veszélyt az emberre. A problémák akkor merülnek fel, amikor a madárinfluenza egy törzse mutálódik, és képessé válik arra, hogy egy másik gazdafajba átugorjon.
A 20. és 21. században az emberiséget sújtó mind a négy nagy influenzajárvány – beleértve az 1918-as „spanyolnáthát” és a 2009-es sertésinfluenzát – feltehetően madárinfluenza-vírussal kezdődött.
A közelmúltban felerősödtek a félelmek, hogy egy újabb világjárványt okozó törzs közelíthet felénk, köszönhetően a magas patogenitású H5N1 influenza szinte példátlan terjedésének a vadon élő és háziasított madarak, valamint – ami döntő fontosságú – számos különböző emlősfaj között.
A tejgazdaságokban több amerikai államban a szarvasmarhák körében kitört járványok miatt a vírus már átterjedt a farm macskáira és három dolgozóra, akik szerencsére csak enyhén betegedtek meg. Vírusrészecskéket mutattak ki marhahúsban és tejben is, bár a szakértők továbbra is hangsúlyozzák, hogy az élelmiszer-ellátás biztonságos, és a lakosságot érintő kockázat alacsony.
