A megállapodás megemlíti az EU kötelezettségvállalását, miszerint egy „jövőbeni agresszió” esetén 24 órán belül konzultál Kijevvel, továbbá rögzíti az együttműködést olyan biztonság- és védelempolitikai területeken, mint a fegyverszállítások, a katonai kiképzés, a védelmi iparban való együttműködés és az aknamentesítés.
A megállapodás tartalmaz egy olyan záradékot is, amely jogot ad az EU-nak arra, hogy megtagadja Ukrajnától a támogatást, ha az nem követi tovább „az európai utat”. A kötelezettségvállalásokat legkésőbb tíz évvel az aláírást követően felülvizsgálják.
Mint Josep Borrell, az unió fődiplomatája rámutatott, a megállapodás egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket katonai és pénzügyi segélyek nyújtására fordítsák.
Kijev már számos hasonló, kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá olyan országokkal, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Dánia, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Japán, Lettország, Kanada, Litvánia és Észtország.
Mint Vlagyimir Putyin az orosz külügyminisztérium vezetésével június közepén tartott találkozón megjegyezte: Moszkvát nem érdekli, hogy Zelenszkij milyen megállapodásokat ír alá, azoknak politikai és propagandisztikus összetevői vannak.
