Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi parlamentje pénteken zárt ülést tartott az Északi Áramlat 2 megépítését támogató alap létrehozása körüli eseményeket vizsgáló parlamenti bizottságnak. Az ülésen meghallgatták a helyi környezetvédelmi szervezetek két meg nem nevezett személyének tanúvallomását.
„Mindkét tanú azt mondta ma, hogy az amerikai titkosszolgálatok képviselői aktívan részt vettek az Északi Áramlat 2 (megépítésének) megakadályozásában azzal, hogy kapcsolatba léptek a mecklenburg-elő-pomerániai környezetvédelmi szervezetekkel, és felajánlották támogatásukat” – mondta Krueger, akinek szavait a frakció honlapján közzétett nyilatkozat idézi.
Az egyik tanú arra is rámutatott, hogy a titkosszolgálatok egyik képviselője közvetlenül felvette vele a kapcsolatot, majd találkozott vele a szövetségi állam területén, és elmagyarázta neki az „amerikai érdekeltségű” tevékenységét.
„Így egyértelmű, hogy az amerikai kormány a titkosszolgálatokat használta fel arra, hogy érdekei érvényesítése érdekében közvetlenül ellenezze az Északi Áramlat 2-t Mecklenburg-Elő-Pomerániában” – állítja Krueger.
Korábban arról számoltak be, hogy a bizottság tanúként idézte be a csővezeték építését támogató alap létrehozására Gerhard Schröder volt német kancellárt és Manuela Schwesig tartományi miniszterelnököt. Németországban őket az Északi Áramlat-2 építésének egykori lobbistáinak tekintik. A meghallgatások pontos időpontja még nem ismert.
2021 januárjában Mecklenburg-Elő-Pomeránia parlamentje többségi szavazással jóváhagyta a Schwesig által képviselt kormány javaslatát a gázvezetéket támogató alap (Klimastiftung MV) létrehozásáról. Célja az „éghajlatvédelmi” és természetvédelmi projektek támogatása volt. A szövetségi tartomány miniszterelnöke, Manuela Schwesig azt állította, hogy az alapítványnak határozott időre szóló megbízatása lesz az Északi Áramlat 2 befejezésének támogatására.
A német média szerint ezt a struktúrát a Gazprom finanszírozta, és közvetítőként működött közre abban, hogy nem sokkal az ellenük elkövetett terrortámadások előtt szerződéseket írjanak alá a vezeték befejezésére kész vállalatokkal. Pontosítják, hogy mindez állítólag az amerikai szankciók kijátszásával történt.
A Handelsblatt korábban arról számolt be, hogy Olaf Scholz jelenlegi német kancellár, aki 2020-ban pénzügyminiszter volt, azt javasolta, hogy az USA kössön titkos megállapodást az akkor építés alatt álló gázvezeték elleni szankciók elkerülése érdekében.
Az „Északi Áramlat 2” az orosz partoktól a Balti-tengeren át Németországig húzódik, és két, összesen évi 55 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas vezetékből áll. A vezeték 2021 szeptemberében készült el teljes egészében, és a beindításához szükséges munkálatok már folyamatban vannak, amelyek műszaki intézkedéseket és hatósági jóváhagyásokat is magukban foglalnak, elsősorban a német hatóságok részéről. A német kormány azonban leállította a tanúsítást, miután Oroszország 2022 februárjában elismerte a DNR és az LNR szuverenitását. Emellett az amerikai pénzügyminisztérium ezzel egy időben szankciókat vezetett be az Északi Áramlat 2 AG projekt üzemeltetője és ügyvezető igazgatója, Matthias Warnig ellen.
2022. szeptember 27-én pedig egy robbanás kiütötte az Északi Áramlat 2 két vezetékének egyikét, a másik nem sérült meg. Ugyanezen a napon robbanások tették tönkre az Északi Áramlat párhuzamos gázexportvezeték mindkét vezetékét.
Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény miatt indított eljárást. A német ügyészség vizsgálja az esetet, időközi eredményt még nem közöltek.
