Brém-Nagy Márton
2024. június 30. vasárnap. 9:11
Frissítve: 2024. június 30. 9:17
A konferencia megnyitóján elmondott beszédében a Hszi Csin-ping kijelentette, az öt alapelv megszületésekor a második világháború lezárása után soha nem látott, nemzeti függetlenségi és felszabadítási mozgalmak söpörtek végig a világon, maguk alá temetve a régi világrend gyarmatosító rendszereit. Az újonnan független országok pedig a hidegháború árnyékában törekedtek szuveneritásuk megőrzésére és nemzetgazdaságuk fejlesztésére.
A kínai elnök kiemelte: ebben a viharos időszakban fogalmazta meg Kína vezetése először az öt alapelvet, nevezetesen a szuverenitás és a területi integritás kölcsönös tiszteletben tartását, a kölcsönös tartózkodást az agressziótól, az egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozást, az egyenlőséget és a kölcsönös előnyöket, valamint a békés egymás mellett élést.
„Az elmúlt hetven év során a békés együttélés öt alapelve kiállta az az idők próbáját, robusztus rugalmasságot és örök relevanciát mutatva. A nemzetközi kapcsolatok nyitott, befogadó és egyetemesen alkalmazható alapvető normáivá, valamint a nemzetközi jog alapelveivé váltak” – hangsúlyozta Hszi, hozzátéve: Kína egyúttal történelmi mércét is felállított a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi jogállamiság számára, amely elsődleges iránymutatásul szolgált az eltérő szociális rendszerrel rendelkező országok közötti kapcsolatok kialakításához és fejlesztéséhez.
Hszi Csin-ping egyúttal elmondta, hogy az emberi sorsközösség felépítésének víziója a békés együttélés öt alapelvének szellemiségét viszi tovább. „Ebben a történelmi pillanatban, amikor az emberiségnek választania kell a béke és a háború, a jólét és a recesszió, az egység és a konfrontáció között, minden eddiginél jobban ki kell hangsúlyoznunk a békés együttélés öt alapelvének lényegét, és továbbra is fáradhatatlanul kell törekednünk a célért, hogy egy olyan közösséget építsünk, amelyben közös jövője van az egész emberiségnek” – hangsúlyozta a kínai elnök.
Hszi egyúttal felszólította a világot, hogy tartsa be a szuverén egyenlőség elvét, erősítse meg a kölcsönös tisztelet alapjait, váltsa valóra a béke és biztonság vízióját, egyesítsen minden erőt a jólét elérése érdekében, kötelezze el magát a méltányosság és az igazságosság mellett, és fogadjon el egy nyitott és befogadó gondolkodásmódot.
„A világ összes ereje közül a globális Dél kiemelkedik erős lendületével, és létfontosságú szerepet játszik az emberiség fejlődésének előmozdításában” – mondta, hozzátéve, hogy új történelmi kiindulóponton állva a globális Délnek nyitottabbnak és befogadóbbnak kell lennie, és összefogva kell vállalnia ezen törekvéseknek a vezetését.
A kínai elnök egyúttal felszólította a globális Délt, hogy legyen a béke kitartó ereje, a nyitott fejlődés központi hajtóereje, a globális kormányzás építője és a civilizációk közötti csere szószólója, valamint nyomatékosította, hogy Kína továbbra is a békés együttélés öt alapelvéért küzd, és minden országgal együttműködik ebben az építkezésben.
A globális déli együttműködés jobb támogatása érdekében Hszi Csin-ping egyúttal bejelentette, hogy Kína létrehoz egy Globális Dél-kutatóközpontot, amelynek keretében ezer ösztöndíjat, továbbá százezer képzési lehetőséget biztosít a globális déli országok számára az elkövetkező öt évben, valamint emellett életre hív egy globális déli ifjúsági vezetők programot is.
