Dobrev és az abszolút nulla

Dobrev Klára nem gatyázik: most is megmondja a tutit. Fölteszi magának a kérdést Facebook posztjában: „Miért: Gyurcsány alatt jobb volt? Igen, jobb volt” – válaszolja. Mindezt arra építi, hogy vásárlóerőben már Bulgária is megelőzött bennünket. Fantasztikus nő ez a Klára asszony. Minden ráfér az arcára. Még Ferenc sorakozó bűneinek vaskos kenete is. S ehhez olyan képet tud vágni, mintha mindaz, ami 2010 előtt ellepte az országot, ami miatt Bajnai Gordonnak már választások előtt egy évvel át kellett venni tőle stafétabotot, mert Gyurcsányt a magyarok nem tűrték ebben a pozícióban, annak az emberek örültek volna.

Annyira örültek, hogy nem győzték kétharmaddal megválasztani Orbánt. Pedig akkor még a régi, sztálini alapú alkotmány folyománya és a rá épülő választójogi törvény volt hatályban, mégis tönkreverte Orbán Gyurcsányt. Mert akkor a magyaroknak jobb volt, ugye, kedves Klára?

Ugyan mi lehet a jobb akkor, ha a mai „rongy” világban a Dobrev vezette ellenzék még arra is képtelen, hogy talpon tartsa árnyékkormányát. Hogy ne kapjon fényt, mint régi idők mozijának filmtekercsei.

Amikor Gyurcsány alatt Dobrev szerint jobb volt, akkor éppen kemény megszorítások nehezítették az emberek életét. Egekbe emelték a gáz- és a villanyárat. Bezártak kórházakat és iskolákat, ezerszámra tettek utcára tanárokat és orvosokat. Elvették a 13. havi nyugdíjat, a közalkalmazottak 13. havi bérét.

Furcsa világ az, ha valakit akkor önt el az öröm, ha csőstül jön a baj. Nem biztos, hogy ilyenkor mellőzhető az orvosi beavatkozás. Na nem a választóknál, mert ők pontosan érezték, hogy nekik megnehezült az életük, Gyurcsány ott ártott nekik, ahol csak lehetett. Mindegy, hogy miért.

Annál nagyobb córeszben, mint amekkorában most vagyunk a drágalátos unió magyarellenes politikája miatt, amit Gyurcsány és Dobrev ezerrel támogat, nem lehetünk. És akkor nemhogy segítené az ellenállást ez a komcsi társaság, hanem még nehezíti az életünket azzal, hogy Brüsszelt támogatja. A kommunikációban pedig folyamatosan hergeli a magyarokat a kormány ellen.

Sokáig azzal mártogatták a kést a magyarokba, hogy hazánk a második legszegényebb ország az EU-ban. Látták, hogy semmi eredmény. Most azzal állnak elő, hogy vásárlóerő tekintetében már mi vagyunk a legszegényebbek. De hogy ez mire alapozza Dobrev Klára, azt nem köti az orrunkra.

Nyilvánvaló, hogy ez az „érvelés” is része annak a szervezett kampánynak, ami hazánk ellen folyik.

Ha csak egyetlen pillantást vetünk az Euronews statisztikára, akkor láthatjuk, hogy Romániában és Bulgáriában a legalacsonyabb az átlagfizetés az Európai Unióban, és még Lengyelországban és Horvátországban is kevesebb, mint Magyarországon.

Dobrev állítása azért is sunyi, félrevezető, mert a vásárlóerő a fogyasztásról szól, és nem a gazdaságról. Almát hasonlít össze a körtével, hogy a duma felháborítóbb legyen. Dobrev pedig az emberek pártján álló jótevő képében tetszeleghet, ellentétben Orbánnal, akit a sarokba akar állítani. Csak az élet nem hagyja.

Demkó Attila geopolitikai szakértő felteszi a kérdést: „Mennyi a realitása, hogy Románia gazdagabb nem csak Szlovéniánál vagy Csehországnál, hanem Máltánál, Portugáliánál vagy Spanyolországnál is? Ugye érezzük, hogy nulla. Abszolút nulla.”

Ha évente veszek egy Audit hitelből, akkor sokat fogyasztok, de előbb-utóbb tönkremegyek. Ha a gázár, villanyár, a bérlet költsége kétszer akkora, akkor is sokat fogyasztok, de akkor nekem jobb? Ez a gazdagság?

Mi a valódi gazdagság? – kérdi Demkó. A józan ésszel a felhalmozott vagyon, plusz a nettó kereset. Egyikben sem az utolsó Magyarország az EU-ban. És ezek nem is vásárlóerőparitás-alapú számok, mert abban még feljebb lennénk.

Csak éppen az árnyékkormányát is elvesztett Dobrev Klára ezt nem akarja észrevenni.

Persze addig jó nekünk. Vesszen az árnyékkormány, s maradjon meg nekünk Orbán Viktor és a stabil gazdaság. Rezsicsökkentéssel, családtámogatással, s azzal az eredményes harccal, amit az unió ellen folytat, s amelyben egyre több jobboldali szövetséges bukkan fel mellette.

Dobrev kijelentéseinek értéke pedig marad a nullánál. Az abszolút nullánál.

A szerző újságíró

Elolvasom a cikket