Oroszország terve a nyárra

Ellenséges offenzíva fenyeget a Szumi régióban?

Az oroszok akkor kezdték el terjeszteni a pletykákat egy állítólagos támadásról Szumi régió ellen, amikor északon, a Harkiv szektorban fokozták tevékenységüket, ahol nem a remélt eredményt érték el. Jelenleg az ukrán Állami Határőrszolgálat azt állítja, hogy az orosz hadsereg nem rendelkezik elegendő erővel és eszközzel ahhoz, hogy támadást indítson Szumi régióban. Hasonló üzenetet osztott meg az RBC-Ukrajnával a vezérkar egyik forrása, aki biztosította, hogy Oroszország jelenleg nem hoz létre támadó csoportokat a Szumi régió közelében.

Az Állami Határőrszolgálat szóvivője, Andrij Demcsenko szerint azonban „minden helyzetre fel kell készülnünk, amíg Ukrajnának olyan szomszédja van, mint Oroszország”. Mindazonáltal elmondása szerint az utóbbi időben az orosz felforgató felderítő csoportok tevékenységének csökkenését regisztrálták.

„Az ellenséges szabotázs- és felderítő csoportok tevékenységének bizonyos mértékű csökkenését tapasztaltuk az elmúlt időszakban, de ez nem tűnt el teljesen. És az ellenséges szabotázstevékenységek fenyegetése sem szűnik meg” – mondta Demcsenko az egyik távirati adásban.

A határőrök azonban nem zárják ki, hogy Oroszország kiterjeszti az aktív ellenségeskedések területét. A helyzetet elemző amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint viszont nem világos, hogy lesz-e újabb orosz offenzíva. Az elemzők szerint azonban egy ilyen forgatókönyv bekövetkezése esetén a megszállók bármilyen offenzívája arra irányulna, hogy nyomást gyakoroljanak és eltereljék az ukrán erők figyelmét a frontvonal más kritikus területeiről.

Pavlo Narozhny katonai szakértő szerint a megszálló erőknek nincsenek meg az erőforrásaik ahhoz, hogy támadást indítsanak Szumi térségében, és az oroszok már megnyújtották a frontot Harkiv térségéig, ahol sikeresen elakadtak.

„Megpróbálnak ott előrenyomulni, de inkább úgy tűnik, hogy megpróbálják visszaverni az ukrán ellentámadásokat. Ez a maximum, amire jelenleg képesek. Érdekes helyzetben vannak most: nem tudnak előrenyomulni a Harkivi régióban, de nincs hová visszavonulniuk. Nincsenek előkészített pozíciók, ahová visszavonulhatnának. Ezért vannak egyfajta ”zugzwangban„. Akár egy zászlóaljat is bekerítettek az Aggregát üzemben, amit szintén nem könnyű úgymond elhagyni” – mondta a forrás.
A szakértő kifejtette, hogy az orosz offenzívához több tízezer katonára van szükség, mert például a Harkivi területen az ellenség akár 90 ezres kontingenst is felhalmozott.
„Vagyis legalább 60-70 ezerre van szükségük a Szumi régióban, és egyszerűen nincs honnan szerezni őket. Mert most havonta 30-32 ezret mozgósítanak, ami elég az ukrajnai háborúban elszenvedett veszteségek fedezésére” – mondja Narozsnyij.

Fehéroroszországi nyilatkozatok a „növekvő feszültségről”

A diktátor Alekszandr Lukasenka rezsimje az utóbbi időben elkezdett nyilatkozatokat terjeszteni az ukrán határon „növekvő feszültségekről”. A fehérorosz tábornokok ismét az úgynevezett „Ukrajnából a határ felé irányuló erők összevonásáról” beszélnek, és a korábbi fenyegetésekhez nukleáris fenyegetések is csatlakoztak.

Tegnap például Lukasenka azt mondta, hogy „a határőröket áthelyezték a megerősített határvédelemre” Fehéroroszországban, és hogy a különleges erőket, valamint a légierőt és a légvédelmi erőket „magas készültségbe” helyezték. Az ukrán határőrök viszont a fehérorosz fél kijelentéseit pusztán manipulációknak és információinjekcióknak nevezik, amelyeket azért tettek, hogy Ukrajnára hárítsák a felelősséget.

„Fehéroroszország iránya mindaddig fenyegető marad számunkra, amíg Fehéroroszország az orosz befolyás pályáján marad. Mi pedig tovább fogjuk növelni védelmi képességeinket” – mondta Demcsenko.

Emellett a fehérorosz hadseregnek nincs feltétele arra, hogy közvetlenül részt vegyen a háborúban. Pavel Narozhny szakértő szerint Fehéroroszországnak sem az erőforrásokkal, sem a motivációval, sem a képességekkel nem rendelkezik.

„Ki fog harcolni Fehéroroszország részéről? A fehérorosz hadsereg, amely minden fegyverét átadta Oroszországnak, amely 3-4 szerencsétlen zászlóaljjal rendelkezik és a talapzat alatt motivált. Mi értelme, miért kell harcolniuk? Csak pszichológiai támadásokat tudnak csinálni. Némi feszültséget kelteni, vagy kivándorlókat küldeni Európába. Ez minden, amit tehetnek” – mondja Narozsnij.

A „forró” kelet és az, hogy Oroszország bővítheti-e a frontvonalat

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij szerintjelenleg az egész frontvonalon heves, változó intenzitású harcok folynak, Pokrovszki irányában pedig továbbra is nehéz a helyzet. A két héttel ezelőtti állapothoz képest a torezki szektor is felkerült a listára, ahol az ukrán katonák napról napra jelentősen csökkentik az ellenséges támadók számát. Más területeken – jegyzi meg a vezérkari főnök – csökkent az ellenségeskedések intenzitása, miközben az aktív frontvonal növekedett.
Pavlo Narozsnij szakértő a kiadványnak adott beszélgetésben kifejti, hogy nem valószínű, hogy az oroszok képesek lesznek újabb területeket „lehúzni”, és elsősorban a taktikai helyzet javítására összpontosítják erőfeszítéseiket.

„Ezek a Pokrovszke és Toretszke irányok, valamint a Chasiv Jar, amelyeket nem tudnak frontálisan megrohamozni, hanem oldalról próbálnak majd. Talán Kupjanszk irányában is tesznek majd néhány kísérletet. De jelenleg úgy néz ki, hogy a Toretszki és Pokrovszki irányok a fő támadási irányuk. Ezt mondják a nyári hadjáratuk kezdete óta” – mondja Narozsnij.

Elmagyarázza, hogy most a megszállók feladata, hogy elérjék a Donyecki terület határait és elfoglalják a Kramatorszk-Szlavjanszk agglomerációt. És eddig az ellenség taktikai sikereket ért el a Pokrovszki szektorban, ahol Ocseretynyéig nyomult előre, de most az ukrán hadsereg ott ellentámadásba lendült, és több-kevesebb sikerrel.

„Úgy néz ki tehát, hogy az orosz nyári hadjárat sikeresen elakadt. Komoly sikereket nem értek el, de hatalmas veszteségeket szenvedtek, különösen a Harkiv szektorban. Ott egy fekete lyuk van. Mint Vovcsanszk, ahová katonákat küldenek, és ott megölik őket. Ahol az ukrán tüzérség szabad kezet kapott, és a Belgorodi területen, a hátországukban dolgozik, stb.” – zárta a szakértő.

Elolvasom a cikket